A Preševo-völgyi albánok az Åland-szigetek, Dél-Tirol és Koszovó jó gyakorlatára hivatkozva követelnek jogokat
A Preševo-völgyi (Bujanovac, Preševo, Medveđa) albán képviselők a Bujanovacon megtartott együttes ülésükön Politikai Nyilatkozatot fogadtak el, amellyel Koszovó parlamentjétől és kormányfőjétől követelik, hogy járjanak el „a Preševo-völgyi albánok politikai elvárásainak megvalósítása érdekében”. Az ülésen azoknak a pártoknak a képviselői is jelen voltak, amelyek részt vesznek az említett községek képviselő testületeinek munkájában.
A Politikai Nyilatkozat három követelést tartalmaz, amelyek közül az első „az albánok kollektív jogainak megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Unió és az Európa Tanács nemzetközi dokumentumaiban előlátott legmagasabb mércékkel összhangban”.
„Az Åland-szigetek, Dél–Tirol és Koszovó jó gyakorlatára hivatkozva”, a Nyilatkozatban követelik „a nemzetközi közösség folyamatos megfigyelésének lényeges növelését, a Preševo-völgyi albánok valós helyzetének felmérése érdekében”.
A Nyilatkozat harmadik követelésében „a brüsszeli párbeszéd minden részvevőjétől elvárják, hogy a folyamatba kapcsolják be Preševo-völgy politikai statútumát”, valamint, hogy „a megoldást az észak-koszovói szerbek jogaival való reciprocitás/kölcsönösség elvének alkalmazásával kell keresni”. Vagyis, hogy az albánok is ugyanolyan jogokat kapjanak, mint amilyeneket az észak-koszovói szerbek követelnek.
A képviselők közgyűlése megállapította, hogy „a Preševo-völgyi albánok jogainak rendezése nélkül Koszovó és Szerbia viszonyainak ténylegeses normalizálása nem lehetséges”.
Az Albán Nemzeti Tanács (KKS) július 17-én „üdvözölte a dél-szerbiai albánok közös nyilatkozatát”.
A tanács közleményében kiemeli: Elérkezett az idő, hogy az albán politikusok egyesítsék a követeléseiket, és hogy megfelelő módon válaszoljanak a diszkrimináció nyelvére, amelyet a Preševo-völgyi albánokkal szemben általában alkalmaznak”.
Az eseménnyel kapcsolatban a Délhír portál emlékeztetett: „A Magyar Nemzeti Tanács ugyanakkor azt sem volt hajlandó megszavazni, hogy elhatárolódjanak a november 25-ei ünnepnaptól (magyarán: a Délvidék elcsatolása dátumának szerb rezsim általi megünneplésétől).”
– Vajon mikor fog követelni hasonló szintű autonómiát a VMSZ a délvidéki magyarság számára, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón, illetve amilyet immáron a dél-szerbiai albánok is nyíltan követelnek maguknak? – kérdeztük akkor is.
Hashim Thaci koszovói elnök (a dél-szerbiai albánok küldöttségével való július 26-i pristinai találkozója után) aggodalmát fejezte ki, amiért – mint fogalmazott – nem tartják tiszteletben a dél-szerbiai albánok jogait.
Thaci hangsúlyozta, hogy „Koszovó minden demokratikus eszközzel küzdeni fog jogaikért”. Pristina nem hunyhat szemet a jogsérelmek felett, amit Belgrád az albánok ellen elkövet – tette hozzá. [7]
A magyar nyelvű (párt)sajtóban erről persze egy sort sem lehet(ett) olvasni.
