Zöld réteg borítja a Duna–Tisza–Duna-csatornát
Napok óta hosszú focipályára hasonlít a Duna‒Tisza‒Duna-csatona. A polgárok többen is értetlenül állnak, szinte senki sem tudja, mi történik a csatornával, mitől lett ennyire zöld a felszíne, és miért lassult le a vízfolyás.
A Verbászi Önkológiai Mozgalom szombaton közleményt adott ki, amelyben értesíti a nyilvánosságot, hogy augusztus 21-én petíciót fogalmazott meg a Vode Vojvodine Vízgazdálkodási Közvállalat igazgatójának, amelyben részletesen felvázolják a terepen lévő helyzetet, és azonnali, határozott fellépést követelnek a DTD-csatorna vízi- és vízparti élővilágának megmentése érdekében.
A csatorna felszínét teljes egészében befedte a barai növényzet, aminek következtében a vízben rendkívül magas biológiai aktivitás indult be, csökken az itt lévő halállomány oxigénnel való ellátása, és a teljes élővilág megsemmisülése várható. A Duna alacsony vízállása miatt a csatornába sokkal kevesebb víz jut, a szennyvizet viszont folyamatosan beleengedik, ami további aggodalomra ad okot, az oxigénhiány miatt hamarosan tömeges halpusztulásra kell számítani. Követelik, hogy a vállalat szakemberei minél előbb vizsgálják meg a bácskai csatornákat, és akadályozzák meg a szerintük igen súlyos helyzet további romlását, olvasható a mozgalom által megfogalmazott közleményben.
A Duna vízállása augusztus 5-től Bezdánnál -40 centiméterről -80 centiméterre csökkent, ami 2003 óta nem fordult elő. Emiatt a szivattyúállomások rendkívüli helyzetben dolgoznak, az alacsony vízállás pedig azok gépezetének működését is akadályozza.
Meg nem erősített információk szerint jelenleg a csatornák vízszintjét a Dunából biztosító három szivattyú közül kettő meghibásodott. A hiba elhárításához azonban közbeszerzési pályázatot kellett kiírni, ami időigényes, a javítás úgyszintén. A csatorna vízszintjének növekedése (és oxigénnel való javulása) tehát majd csak a javításokat követően vagy kiadós eső esetén várható.
