A haladó rezsim azt állítja, Szerbia jól bánik a „horvátjaival”! Vajon mit gondolhatnak erről a délvidéki horvátok?
A szerb rezsim a horvát kérdést illetően is rendkívül elégedett önmagával.
Aleksandar Vučić elnök azt állítja, Szerbia teljes mértékben tiszteletben tartja az itt élő horvátok jogait. Szerinte máris teljesítette az ún. szabadkai nyilatkozatban szereplő kötelezettségeit. Ezt a dokumentumot 2016-ban Vučić és Kolinda Grabar Kitarović horvát elnök írta alá.
A szerb elnök leginkább azzal dicsekszik, hogy a vajdasági horvátok anyagi támogatásban részesülnek az oktatás és a művelődés terén, hogy a szerb kormány kész a Horvát Nemzeti Tanács javaslatára négy munkahelyet biztosítani a horvátok számára a tartományi titkárságokban és horvát nemzetiségű személyeket alkalmazni a szerb rendőrségnél, valamint hogy párbeszéd folyik a katolikus egyház szabadkai vezetőivel a vagyon-visszaszármaztatásról stb.
Aleksandar Čotrić, a szerb diaszpórával foglalkozó parlamenti bizottság elnöke ugyanakkor úgy véli, a horvátok nem viszonozzák Szerbia nagyvonalúságát, vagyis nem teszik lehetővé a horvátországi szerbek számára a nemzeti identitásuk kifejezésre juttatását.
Más szóval: a szerbek mindent megadnak, a horvátok semmit.
A valóság persze másképpen fest. Mint ismeretes,
a szerb rezsim maximálisan kiélezte a Horvatországgal való viszonyt.
Tombol a horvátellenesség. Vučić médiája egyfolytában usztasázik. Mondani sem kell, hogy ilyen nacionalista légkörben az itteni horvátság aligha érezheti magát biztonságban.
Arról nem is beszélve, hogy az ámokfutó soviniszta Vojislav Šešelj pártjával együtt azt csinál amit akar (herkócai incidens, horvát zászló felgyújtása, a horvát nemzetiságű Tomislav Žigmanov köztársasági képviselő megfenyegetése stb.).
A szerb politikai tisztségviselők nagy szavait, hangzatos nyilatkozatait általában nem követik a békés együttélést szavatoló tettek.
(Alapinformáció: rtv.rs)
