Az állam akadályozza a vagyon-visszaszármaztatást?

Újvidék – A Vajdasági Televízió hétfő esti Fókuszban című műsora a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás során felmerülő problémákat járta körül. Az adás stúdióvendégei számos kritikát fogalmaztak meg a folyamat kapcsán, és felhívták a figyelmet a restitúciós rendszer abszurditásaira is.

Az erre vonatkozó törvény 2011 októbere óta van hatályban, 2014 márciusáig fogadták a kérelmeket, és mintegy 74 ezer igénylés érkezett az elkobzott vagyon visszaszármaztatására. A folyamat tehát négy és fél éve tart.

A Fókuszban stúdióvendégei mgr. Bozóki Antal nyugalmazott ügyvéd, Varga Attila újságíró, a Magvető szerkesztője, Borál Egon és Buckó György ügyvédek voltak.

Mgr. Bozóki Antal ügyvéd a folyamat jogi kerete kapcsán elmondta, hogy a vagyon-visszaszármaztatás egyik nagy akadályának számít a rehabilitáció. A vonatkozó törvény ugyanis lehetővé tette a restitúciót, de ennek előfeltétele a rehabilitálás, amelynek kapcsán számos probléma merül fel.

RTV

Példaként említette a csúrogi, a zsablyai és a mozsori magyarok helyzete kapcsán, hogy a szerb kormány hozott egy rendeletet, amellyel hatályon kívül helyezte a három falu lakosságának a háborús bűnösségéról szóló 1944-es határozatot, de ezt oly módon fogalmazták meg, hogy a kollektív bűnösséget nem törölték el a rendelet meghozatalától visszamenőleg, hanem annak csak a jövőben van joghatálya. Így Bozóki szerint a kormány 2014. október 30-án (a rendelet meghozatala napján) „el is törölte meg nem is” a három falu magyarjainak a kollektív bűnösségét. Eltörölte a „jövőre nézve”, nem pedig a sérelem elszenvedése pillanatától. Ha másként fogalmazták volna meg a rendeletet, akkor a három falu esetében az érintetteknek már vissza kellett volna kapniuk az elkobzott vagyonukat, ez azonban a mai napig nem történt meg, hanem mindenkinek egyénileg kellett kérelmeznie a rehabilitálást és a vagyon-visszaszármaztatást is, amelyek még mindig folyamatban vannak.

RTV

Bágyi Ribár Renáta, a műsor szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy az illetékesek ígérete szerint az idén be kell fejeződnie a természetben történő vagyon-visszaszármaztatásnak.

Borál Egon ügyvéd szerint ez nem lehetséges. Példaként említette Nagybecskereket, ahol a hírek szerint eddig mindössze 93 ingatlant adtak vissza, de több ezer erre vonatkozó kérelem érkezett.

RTV

Szerinte is nagy gondot jelent a rehabilitáció. Mint mondta, korábban sokakat csak azért ítéltek el, mert egy másik nemzethez tartoztak, és a rehabilitációjuk már 4-5 éve tart. Később azt is kiemelte, hogy az állam még mindig nem tudja pontosan, hogy mennyi föld van a birtokában.

Varga Attila, a Magvető szerkesztője elmondta, hogy körülbelül összesen 100 ezer hektár termőföldet követelnek vissza a leszármazottak, míg egyes becslések szerint 600 ezer hektár áll rendelkezésre, tehát van elegendő visszaigényelhető földterület.

RTV

Szerinte az emberek tanácstalanok, és felhívta a figyelmet a folyamat költségességére is, ami miatt, ahogyan fogalmazott, akinek nincs pénze, nem számíthat arra, hogy visszakapja a földjét. Hozzátette, hogy a vagyon-visszaszármaztatás a vajdasági magyarok „egyik legégetőbb problémája, és nem magánügy”, ezért hiányol egy ingyenes jogsegélyszolgálatot, amely segíthetne a polgároknak az ügyintézésben. Szerinte sokan, feltételezve a rendszer akadályait, nem is indították meg a vagyon-visszaszármaztatási folyamatot, hanem inkább végleg lemondtak a földterületekről. Mint mondta, az egész restitúciós folyamatot egy év alatt végre lehetne hajtani, ha volna rá akarat.

Buckó György ügyvéd szerint „nincs meg a hajlandóság az állam részéről, hogy ezeket az ügyeket gyorsan intézze, és mindenféle formális kifogást keresnek annak érdekében, hogy ne kelljen visszaszolgáltatni a természetben a földeket”.

RTV

Elmondta, hogy az illetékes ügynökségben dolgozó kollégáitól nem hivatalosan úgy tudja, utasítást kaptak, hogy minden ügyben fellebbezniük kell. Így időt nyernek, az állam pedig tovább használhatja a földeket, mert így azok csak később kerülhetnek vissza jogos tulajdonosukhoz. Buckó elmondta, munkatársaitól úgy tudja, utasítást kaptak arra vonatkozóan is, hogy keresniük kell „a kákán is a csomót”, és minden lehetséges módon „kössenek bele a kérvényekbe, és amit csak el lehet utasítani, utasítsák is el”. Az ügyvéd elmondta, hogy ezt a gyakorlatban is tapasztalni lehet, és egyes ügyeket „mondvacsinált okok miatt” utasítanak vissza. Megemlítette, hogy a külföldi állampolgárokkal szemben is támasztanak „mondvacsinált” akadályokat, úgy fogalmazott, hogy általában „a magyar állampolgárok ügyeit elő se veszik”.

Bozóki Antal ezekre az információkra reagálva megjegyezte, hogy neki is hasonló tapasztalatai vannak, és ugyanilyen akadálygördítéseket lehetett tapasztalni a rehabilitációs folyamat során is. Mint mondta, tud egy esetről, amelyben az illetékes ügynökség a rehabilitáció kapcsán még a bírósági ítéletet sem akarta elfogadni, ami elfogadhatatlan és nonszensz. Bozóki hiányolta az „intézményes magyar érdekképviseletet” is a folyamat kapcsán.

A Fókuszban vendégei a folyamat kapcsán még számos problémára hívták fel a figyelmet. A teljes műsor itt tekinthető meg.