Afgán migránsok bújnak meg a horgosi majorban
Folyamatosan cserélődnek a migránsok a Horgos melletti Kis-horgosi major elhagyatott, düledező mezőgazdasági épületeiben, ahol most az afgán fiatalok vannak többségben – írja a Délmagyar helyszíni beszámolója.
Mindig vannak migránsok. Azt szoktam mondani, hogy annyi, amennyit Magyarországról visszafordítanak, és még ötven – mondta Sors Róbert, Horgos polgármestere, amikor a település környékén élő migránsok számáról kérdeztük.
Bár már alig maradtak migránsok a kerítés túloldalán, a Délvidéken, az a kevés menekült is sokakat zavar. Egy horgosi nagymama az unokáját féltette, egy, a magyar határhoz közel élő szabadkai gazdálkodó pedig a birkáiért aggódott.
Aggodalomból maradt mostanra is a határ menti településen. Egy horgosi asszony csak annyit mondott, mostanában nem nagyon jönnek a migránsok, ennek ellenére azért nem mer egyedül kint mászkálni sötétedés után. A politikai korrektséget nélkülözve megjegyezte, megvannak nekik a saját „migránsaik”, a romák, akiktől tartani lehet.
A Horgos főterén vendéglátóegységet üzemeltető egyik vállalkozó azt mondta, bent már alig látni migránst, de azt reggelente észreveszi, ha éjszaka a terasza előtti konnektorból töltik a mobiltelefonjukat.
A város szélén lévő Kis-horgosi major elhagyatott, düledező mezőgazdasági épületeiben rendszeresen tíz–húsz migráns húzza meg magát, számuk állandóan változik, folyamatosan jönnek-mennek. Míg egy éve a pakisztániak voltak többségben, most afgán fiatalemberekkel találkoztunk. Egy év alatt sokat pusztultak az egykor gazdagon virágzó, Kárász Miklós privigyei születésű nemes, szegedi főjegyző birtokában lévő épületek. Amelyikben tavaly még pakisztáni fiatalok éltek, most tető nélkül, félig összedőlve vár a végső pusztulásra.
Az egyik kis viskóból hárman jöttek elő, odabent ketten melegedtek a fojtogató füstben a tűzhely körül. Az angolul legjobban beszélő fiatalember elmondta, Afganisztánból, Dzsalálábádból érkezett, két éve indult útnak Európába, társaihoz hasonlóan a jobb élet reményében.
Az Aslamként bemutatkozó fiatalember azt mondta, két-három hónapja várnak Horgoson a jobb időre. A hivatalos menekülttáborba nem mennek, mert ott állításuk szerint rendszeresek a konfliktusok a különböző nemzetiségű migránsok között, és gyakoriak a lopások is. Itt, a pusztában legalább senki nem háborgatja őket, és a külföldi segélyszervezetek önkéntesei is segítséget nyújtanak. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan próbálnak átjutni a határzáron, kitérő választ adtak. – Nehéz átjutni, sokan kamionban próbálnak elrejtőzni, de elkapják őket – magyarázta Aslam, aki azt mondta, társaival együtt a háború elől menekülnek. A 2001. szeptember 11-ei támadás után az Egyesült Államok hadjáratot indított az al-Kaida terrorista szervezet kiképzőtáborainak elpusztítására Afganisztánban. Az ország továbbra is heves politikai harcok színtere. A fiatalok az amerikai elnököt, Donald Trumpot kutyának nevezték, ami kultúrájukban komoly sértésnek számít.
Az egyik kútnál két fiatal tányérokat, evőeszközöket mosogatott, egy másik, nagyobb épületben pedig tejes teával kínáltak minket. Itt az angolul legjobban beszélő fiatal fiú elárulta, hogy két napja megpróbált átjutni a határzáron, de elkapták. Azt mondta, három-négy alkalommal újra nekivágnak majd a határnak, ha akkor sem sikerül átjutniuk, majd Horvátország és Szlovénia felé kerülve próbálnak eljutni Nyugat-Európába.(Forrás: Délmagyar)