Közpénzekből pártsajtót épít a VMSZ?

Csonka Áron, a Vajdasági Demokratikus Közösség (VMDK) elnöke, a Tartományi Képviselőház tagja, a médiának elmondta, hogy „végre lesznek szabályok arra vonatkozóan, hogyan pénzelik majd az egyes kisebbségi tájékoztatási eszközöket, amelyek működése így megoldódik”.

Feltette azonban a kérdést, hogy „ezeknek a tájékoztatási eszközöknek a finanszírozásánál miért nem lehetett olyan mechanizmusokat bevezetni, amelyek nem engedélyezik, hogy az igazgatóbizottságban ott üljön egy pártnak az alelnöke, valamint a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is. Ezzel a közösségünk egyetlen napilapját pártpropagandára használják közpénzekből.”

A Szabad Magyar Szó a képviselő nyilatkozatához hozzátette: „Csonka nem mondta ki a neveket, de a Magyar Szó esetében Fremond Árpád,a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, valamint Erdődi Edvina(VMSZ), a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke is tagja az igazgatóbizottságnak (Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület), míg a Hét Nap esetében Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét delegálta a Magyar Nemzeti Tanács az igazgatóbizottságba. Ehhez még csak azt kell hozzátenni, hogy mindkét lap igazgatójának és főszerkesztőjének a kinevezését a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) irányította MNT hagyja jóvá. A Magyar Szó Kft. igazgatója arról is ismert, hogy „korábban többször indult már a választásokon a VMSZ színeiben, így például 2014-ben a párt köztársasági képviselőjelöltjei között is szerepelt”)

Vajdaságban az idei 312 millió dináros keretből, összesen kilenc nemzeti kisebbségi kiadóház 22 lapja részesül dotációban a tartománytól. Ez az összeg 12 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban. A Magyar Szó ebből az összegből „105 millió dinárt”, a Hét Nap pedig „csaknem 31 millió dinárt” kapott.

A tartományi kormány – a 2018. január 10-i ülésén – a költségvetési tartalékból „tízmillió dinárt hagyott jóvá a Szerbiában megjelenő egyetlen magyar napilap számára”. A „bürokratikusan homályos indoklás” szerint „a tervezett elégtelen eszközök megvalósításának, a működés pénzügyi támogatásának céljára – magyar nyelvű újságkiadásra”.

A Magyar Szó 2018-ban további 94 millió, a Hét Nap 27 millió támogatást kapott.

„Pásztor István a VMSZ elnökének közbenjárására”, 2018-ban sor került a Magyar Szó székházának „25,8 millió dináros felújítására”.

Magyarország kormánya 2019. január 23-án „öt nagy vajdasági magyar beruházás további finanszírozásáról döntött”. Ezek között van a Magyar Szó Lapkiadó Vállalat „másfél éve indult jelentős beruházásának befejezéséhez 100 millió forint biztosítása” is.

Ha összeadjuk a támogatási összegeket, amelyekről tudunk, 2018-ban és 2019-ben a Magyar Szó (Kft., vagy lap egyre megy), ha jól számoltam, 334,8 millió dinárt, a Hét Nap pedig 58 milliót, vagyis összesen 392,8 millió dinárt kaptak!!

Rengeteg pénz! Mindezt a szerbiai és a magyarországi adófizetők zsebéből! És mit kapunk ezért? Hatalmi fekete-vörös-haladó véemeszeses propagandát!

A Magyar Szó, tehát, a haladó szerb és a magyar Fideszes kormány, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács bizalmát/támogatását élvezi. De az olvasók bizalmát élvezi-e? Ez bizony az eladott példányszámban nyilvánul meg, amit rejtegetnek „mint kígyó a lábát”.

Pressburger Csaba, a Magyar Szó egykori főszerkesztője szerint, a lap példányszáma „katasztrofálisan csökkent”. – Nem lepődnék meg, ha a remitenda (eladatlan példányszám – B. A.) a Magyar Szó esetében meghaladná a harminc, vagy akár negyven százalékot – nyilatkozta Pressburger.

A Magyar Szó Kft-nek nyomdája is van, ahol még jövedelmező bélyegnyomtatás is folyik. Hogyan lehetséges az, hogy a vállalat nem tud gazdaságosan működni és fejlődni? Nem az irányítással és a szerkesztéspolitikával van itt a probléma?

A Hét Nap esetében „a nyomtatott példányszám heti átlaga 5004 darab, az eladott átlaga 2674 darab, az átlagos remitenda 2330 darab, az évi remitenda pedig átlagosan 46,56% volt”. A lap valójában a „támogatásból” tengődik, aminek az összege a „bevételek szerkezetében 80,88%”!

Miért nem lehet ezt a jobb napokat megélt hetilapot kivonni a VMSZ irányította MNT befolyása alól és privatizálni? Hogyan lehetséges, hogy a magántulajdonban lévő Családi Kör hetilap az 1990. december 24-i indulása óta szinte önerőből fenn tudott maradni?

A vajdasági magyar nyelvű tájékoztatás szomorú helyzetének elemzéséhez tartozik, hogy a magyar kormány a Pannon Televíziót működtető Pannonia Alapítványnak 2018-ban 2,69 millió eurót adott (forintban). A Mária Rádiónkért Egyesületnek 37 ezer euró, a Vajdaság Ma hírportált működtető Honestasnak pedig 31 ezer euró érkezett a számlájára. Az utóbbi főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy „a Vajdaság Ma politikai harcban nem vesz részt”,miközben az írások többségében ugyancsak a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács hatását lehet felfedezni (pld. alákérdezős interjúk formájában is).

Huszonkétezer eurót kapott a Topolyai Tájékoztatási Központ, s ugyanennyit, vagyis hatmillió forintot utaltak a Jó Reggelt Vajdaság trollportál fenntartására és működtetésére a SENSUS Magyar Újságírók Egyesületének (amelyről alig hallott valaki – B. A.), amely a törökkanizsai Újhelyi Nándornak, a Vajdasági Magyart Szövetség elnökségi tagjának a neve alatt szerepel a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség jegyzékében.

A mindenkori tartományi kormánynak kötelessége és az anyaország is hozzájárulhat a nemzeti kisebbségi sajtó működéséhez, fejlesztéséhez. Csonka Áron nyilatkozatából viszont kitűnik, nincsenek szabályok „arra vonatkozóan, hogy pénzelik az egyes kisebbségi tájékoztatási eszközöket”. Így lehetséges, hogy a Magyar Szó finanszírozása „a VMSZ elnökének közbenjárására” történik, akinek aztán az igazgató hálálkodik. A támogatásokat/„közbenjárásokat” pedig általában valamilyen igények/elvárások teljesítése követi.

Az, hogy a szerb haladó rezsim ilyen összegben támogatja a két magyar nyelvű lapot, amit a magyar kormány csak fokoz, azzal magyarázható, hogy megfelelnek a saját és a koalíciós partnerük, vagyis a VMSZ propaganda elvárásainak.

Mindez persze ellentétben van a közszolgálatúsággal, a sajtószabadsággal és a demokrácia alapelveivel. Természetesen a magyar közösség azon alkotmányos jogával is, miszerint „mindenkit megillet a közérdekű kérdésekről való hiteles, átfogó és kellő időben történő tájékoztatásra való jog. A tömegtájékoztatási eszközök e jogot kötelesek tiszteletben tartani” (a szerb alkotmány 51/1 szakasz).

Nem véletlen, hogy a Freedom House 2019. évi jelentése Szerbiát és Magyarországot is azok közé az országok közé sorolta, amelyekben „korlátozottá vált a demokrácia”.

A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzete csak akkor javulhat, őshonos kisebbségi jogai csak akkor érvényesül(het)nek, ha az itteni magyar nyelvű sajtó felszabadul a pártalapú „támogatásoktól”, a „közbenjáróktól” és a pártvezetőktől.

Bozóki Antal – bozokiantal.blogspot.com