Felújították az egyik legdélebbre fekvő középkori magyar várat, a galambócit (+ Fotók)

Mától belülről is meglehet nézni az egyik legdélebbre fekvő középkori magyar várat, a galambócit, ugyanis felújították a Duna szerbiai szakaszán lévő, román határnál található festői fekvésű erődítményt.

Galambóc várának tekintélyes romja a Duna jobb partján, közvetlenül a Vaskapu-szoros bejáratánál található. A vár helyén már a római korban is állt egy erőd, amit Columbariának neveztek. A középkori galambóci vár azonban csak a 13-14. század fordulóján épült fel. A vár stratégiailag olyan jelentős helyen fekszik, hogy a várért és környékéért gyakran háborúztak egymással a bizánciak, a magyarok, a bolgárok, a törökök és a szerbek is.

A határvidéken fekvő Galambócot 1334-ben Károly Róbert magyar király hódította meg, ő tette az al-dunai török elleni végvári láncolat részévé. A vár török kézre először 1391-ben került, de a magyarok (Perényi Péter) gyorsan visszaszerezték. Innentől hol török, hol szerb, hol magyar kézen volt a vár. A sokféle birtoklástörténetből talán leginkább a Zsigmond király-féle ostromot szokták kiemelni. Ez úgy kezdődött, hogy a szerb kézen lévő várat, Zsigmond király 1427-ben szerződéssel megszerezte, ám a szerb várkapitány furmányos módon 12 ezer aranyért eladta a töröknek Galambócot.

Zsigmond erre válaszul 1428 tavaszán ostromolni kezdte Galambócot: a 20 ezer fős gyalogos csapat vezetője a temesi ispán, Rozgonyi István volt. Az ostromlókat segítette még 200 olasz tüzér, egy havasalföldi román segédcsapat és Czarny Zawis a parancsnoksága alatt egy lengyel-litván lovascsapat is. Czarny Zawis-ra a várban egy forrás és annak emléktáblája emlékezet.

Az ostromnak azonban a török felmentő sereg (Murád szultán vezetésével) megérkezése véget vetett, Zsigmond király pedig csak nagy nehézségekkel, egyes források szerint, Szentgyörgyi Cecíliának (1398-1434, Rozgonyi István feleségének) a segítségével tudott megmenekülni.A nő hősiességéért Zsigmond király 1430-ban három Tolna megyei falut adott a Rozgonyi családnak örök adományképpen.

Harminc évvel később, 1458-ban Mátyás serege próbálta ostromolni Galambócot, de csak Kinizsi Pálnak sikerült elfoglalnia 1481-ben. Igaz rövid ideig, mert nemsokára ismét a törököké lett, immáron több évszázadra: az önálló Szerbia létrejöttéig (1878-ig) török kézen maradt (a vár török neve Gögerdsinlik volt).

https://www.youtube.com/watch?v=eg9x0Ca5gEs

A galambóci erődítményen 2012-ben kezdődtek a munkálatok, az EU támogatásával. Hosszú idő után mai nappal ismét megnyitja kapuit a látványosság.

(Fotók: © Tanjug / Filip Krainčanić)