Délvidéken is vegzálták az albán pékeket pravoszláv húsvétkor?
Az Albán Nemzeti Tanács aggodalmának adott hangot a szerbiai pékségek albán nemzetiségű tulajdonosainak és alkalmazottjainak zaklatása miatt.
A borcsai lincshangulat kapott legnagyobb visszhangot a médiában.
Mint ismeretes, az ottani pékséget soviniszta huligánok vették körül, akik megfenyegették az üzletben tartózkodó dolgozókat, valamint disznófejet helyeztek a tulajdonos autójára. (Lehet, hogy kicsit melléfogtak, ugyanis egyes információk szerint az albán tulaj katolikus vallású.)
A szerb „patriótákat” az dühítette fel, hogy a pékség egyik alkalmazottja a közösségi hálón megjelentetett egy fényképet magáról, amelyen kezével „megformázza az ún. albán sast” (ami egyébként nem a „Nagy-Albánia” szimbóluma, hanem egyszerűen az albán nemzeti hovatartozást jelképezi, tehát olyasvalamiről van szó, mint a szerbeknél a három ujj; ennélfogva a szerb törvény értelmében – bármennyire is irritálja a szélsőséges elemeket – a kézzel formázott sas nem tiltott szimbólum).
Az Albán Nemzeti Tanács rámutatott, hogy a borcsaihoz hasonló eset pravoszláv húsvétkor más városokban is előfordult, pl. Pancsován és Nagybecskereken is, ahol szintén albán nemzetiségű személyek tulajdonában levő pékségek személyzetét félemlítettek meg hasonszőrű bandák.
A tanács szerint ezek az esetek azt bizonyítják, hogy
olyan társadalmi klíma alakult ki a társadalomban, amely a nemzeti közösségek, így az albánok ellen is irányul.
A „Fiatalok az emberi jogokért kezdeményezés” nevű szerbiai civil szervezet szerint a borcsai incidensre a szerb hatalom áldásával került sor.
(N1 nyomán)
