Fogyatkozó munkaerő, ritkuló lakosság? Hányan dolgoznak ma Szabadkán?
Hivatalos adatok szerint Szabadkán tavaly 45 631 személy volt munkaviszonyban, ugyanakkor 4 700 munkanélkülit jegyeztek.
A kimutatott átlagbérrel nem nagyon érdemes foglalkozni, ugyanis egytértelmű, hogy a 46 474 dinár azt jelenti, hogy a) valaki alaposan kozmetikázta az adatot b) egy vékony réteg csillagászati fizetéseket vett fel, s a „csórók” éhbérével együtt egy tűrhető átlag jött ki. Köztudott ugyanis, hogy az itt dolgozók túlnyomó többsége 25 és 30 ezer dinár között keres.
Ami a feltüntetett munkaerőt illeti, a fenti számadatokból valaki azt a következtetést vonhatná le, hogy a munkanélküliség mérete nem is olyan tragikus. Csakhogy itt arról van szó: az állástalan polgárok nagy része feladta a reményt, hogy belátható időn belül javul a helyzet, s úgy döntött, külföldön próbál szerencsét. Azért ilyen „kicsi” a munkanélküliség.
Ha azonban összeadjuk a hivatalosan dolgozók és a munkanélküliek számát, mintegy 50 ezer polgárt kapunk.
A legutóbbi népszámlálás szerint Szabadkán és a peremvárosi településeken közel 150 ezer ember élt.
Mára pedig csak 50 ezer munkaképes polgár maradt volna? Hol van a többi százezer? – kérdezhetné valaki. Na, igen, a kiskorúak és a nyugdíjasok nem tartoznak ebbe a kategóriába.
Az aránytalanság azonban ezzel a ténnyel együtt is nemcsak aggodalomra, hanem immár
pánikra ad okot.
Annyira fogyott volna a lakosság? Az elvándorlási hullám ilyen gyorsan megtizedelte a lákosságot? Mit várhatunk a következő népszámlálástól? Egyharmaddal kevesebb szabadkai polgárt?
