Ördögi kör: A „földrablók” a gazdákat teszik tönkre, a szerb rezsim pedig olykor magukat a „földrablókat” (is) átveri
Az utóbbi években a haladó rezsim több „földrabló” cég számára tette lehetővé, hogy belemarkoljanak a délvidéki és a szerbiai földterületekbe.
A VOICE, vagyis a vajdasági kutató-elemző központ a GRAIN nevű illetékes nemzetközi nonprofit szervezet jelentésére hivatkozva megállapította, hogy Szerbiában az arab Al Ravafed és az Al Dahra, valamint a német Tönnies egyértelműen „földrablónak” tekinthető.
Mit takar ez a fogalom?
„Földrablásnak” minősül a hatalmas területek felvásárlása vagy bérbevétele, amely általában fejletlen, ritkábban fejlett országokban történik.
A cél: a termőföldek összevonása nagy gazdasági társaságok, egyéni beruházók, olykor pedig akár a kormány részéről is. Clemens Tönnies, az azonos nevű német húsipari cég tulajdonosa állítólag 462,7 millió dollárt fektetett volna a szerbiai vállalkozásába. Ennek fejében 15 ezer hektárral rendelkezhetne. Ebből azonban – legalábbis egyelőre – nem lesz semmi.
A szerb kormány ugyanis átverte a szerb Tönniest, amely a szóban forgó területen sertéstenyésztéssel és húsfeldolgozással foglalkozott volna. Évente 4 millió hízó Oroszországba történő exportját tervezte.
Csakhogy nem tudta (és nem értesítették róla): Szerbiában sertéspestis ellen vakcinázzák az állatokat, emiatt nem szállíthatók az EU-s országokon keresztül.
Mi több, időközben az újvidéki Közigazgatási Bíróság nem hagyta jóvá a Tönnies esetében a földbérlésről szóló egyik szerződést, vagyis az elégedetlen bánáti termelőknek adott igazat. A Nagybecskerek környékén levő termőföldekről, több mint 2 400 hektárról volt szó.
Clemens Tönnies egyelőre (sőt, lehet, hogy tartósan) lemondott a délvidéki földekről.
Az Al Dahra és az Al Ravafed viszont maradt. Az előbbi Délvidéken és Szerbiában összesen 9 ezer hektárral rendelkezik.
A szerb kormány 99 évre adta nekik bérbe a legjobb termőföldeket.
(magazin-tabloid.com nyomán)
