Sorsdöntő hónapok? A zilált állapotban levő ellenzék mégis részt vesz a választásokon?
A (hivatalosan) valamivel több mint fél év múlva sorra kerülő köztársasági (és azokkal együtt valószínűleg önkormányzati) választások bebetonozhatják a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsimet, de elvileg akár a vég kezdetét is jelenthetik számára.
A sikeres ellenzéki bojkott esetében, minimális részvétel mellett, bárki megkérdőjelezheti a választások legitimitását, amitől egyúttal végleg lehullhatna a Vučić-diktatúra maszkja.
Persze felmerül az az egyszerű kérdés, hogyan reagálna erre a lakosság, a hazai és főleg a külföldi közvélemény, vagyis milyen hatást váltana ki egy ilyen választási végkimenetel a megfelelő súllyal bíró tényezőkből.
Az első dilemma mégis az, lesz-e egyáltalán bojkott.
Ha igen, az ellenzéki pártok automatikusan lemondanának a választási kampányért (vagyis ez esetben a bojkott-kampányért) járó költségvetési eszközökről, valamint a szavazás ellenőrzési jogáról is.
Mi több, feladnák azt a három községet, ahol az ellenzék felülkerekedett a haladókon és a csatlósaikon és stabilan tartja pozícióját: Szabácson (Šabac), Paraćinban és Stari gradban.
A valós ellenzék legnagyobb része már jó ideje bojkottálja a parlamenti üléseket, de mostanában egyre többen vitatják ennek a taktikának a célszerűségét.
A tüntetések kérdésében sincs összhang.
A párton kívüli értelmiségiek csoportja létrehozta az Önvédelem nevű mozgalmat, amely ősztől önállóan, politikusok részvétele nélkül szervezné meg és bonyolítaná le a demonstrációkat.
Egyelőre nem lehet tudni, mekkora méreteket ölt a széthúzás a rezsimellenes oldalon, de az igencsak valószínű, hogy
masszív és egységes stratégia nélkül nehéz lesz megingatni Vučić önkényuralmát.
(fotó: twitter.com)
