Számon kérték a Fideszt: Mit tesz a kisemmizett délvidéki magyarok vagyonvisszaszármaztatásáért? 

Szerbia 2011. szeptember 26-án elfogadta az ún. restitúciós, vagyis vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, ennek ellenére előrelépés a földek visszaszármaztatása és a kárpótlás ügyében még nem történt.

Éppen emiatt „Sikerült-e eredményt elérnie Magyarország Kormányának a szerb fél részéről akadályozott rehabilitálási és restitúciós folyamatok gyorsítása, valamint a kérelmezők jogainak biztosítása ügyében?”  –  címmel adott be írásbeli választ igénylő kérdést Sneider Tamás, a Jobbik elnöke és Bencsik János, a párt nemzetpolitikai felelőse.

Az ellenzéki politikusok egyrészt felhívják arra is a figyelmet, hogy a visszaszármaztatásra lenne igény, hiszen a múlt hónapban Temerinben alakult egy egyesület, a csatlakozási szándéknyilatkozatukat aláíró tagok több mint 2200 holdnyi földterületet igényelnek vissza. Törvény szavatolja a jogtalanul elvett földek visszaszármaztatását, de egyedül rendre falakba ütköztek az érintett polgárok, ezért érdekeiket közösen kívánják a jövőben érvényesíteni.

A beadványban arra is kitérnek, hogy a Restitúciós Ügynökség egyik munkatársának a sajtóban megjelent nyilatkozata szerint eddig a beérkezett 29 ezer kérelem kevesebb, mint harmadát sikerült befejezniük, pedig a vonatkozó törvény szerint a kérelmekről hat hónapos határidőn belül kellett volna dönteni. Az érintett délvidéki magyarok egybehangzó tapasztalata szerint a szerb fél a Restitúciós Ügynökségen keresztül jól érzékelhetően lassítja az ügyek intézését.

A jobbikos képviselők a helyi magyar politikum vészjelzéseire is emlékeztetnek, így például arra, hogy a Magyar Mozgalom társelnökei 2017. december 19-én levélben fordultak Orbán Viktor miniszter úrhoz, ám a várt segítség elmaradt.

„Számíthatnak-e a vagyonuktól a második világháború után megfosztott délvidéki/vajdasági magyarok Magyarország Kormányának segítségére, vagy hagyják földönfutóvá válni őket szülőföldjükön? Menczer Tamás államtitkár úr 2018. november 29-én kelt válasza szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem rendelkezett adatokkal a rehabilitált délvidéki/vajdasági magyarok lélekszámával és a visszaadott ingatlanok számával kapcsolatban. Változott-e ez az elmúlt hét hónapban? Történt-e bármiféle kedvező előrelépés a szerb féllel történt bilaterális egyeztetések során?” – teszik fel a kérdéseket, Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszternek címezve a képviselők.

Szijjártó miniszter megbízásából végül Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára adott választ. Mint írja Magyarország Kormánya a külhoni magyarok sorsáért való felelőssége keretében a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel elősegíti és támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését és a szülőföldön történő boldogulásukat. E felelősséggel összhangban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakértői és vezetői az elmúlt hónapokban több alkalommal konzultáltak az illetékes szerb hatóságokkal. Ennek az együttműködésnek az eredményeként sikerült elfogadtatni a magyar kormány vagyonvisszaszármaztatás körében fennálló viszonosság kérdésében képviselt álláspontját.

Magyar Levente kiemelte, hogy a két ország közötti viszonosság elfogadását követően a Vagyonvisszaszármaztatási Ügynökség 19 helyt adó döntést hozott, amellyel hozzávetőleg 836 ha termőföldet szolgáltattak vissza. E körben elutasító határozat nem született. Azon vajdasági települések vonatkozásában, ahol abszolút, vagy relatív többségben magyar lakosság él – a szerb hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint – Zentán 2184 ha, Topolyán 5553 ha, Adán 1069 ha, Nagykanizsán 553 ha, valamint Kishegyesen 851 ha termőföld került eddig visszaszolgáltatásra. 

„Ez az ügy szerepel a két ország bilaterális egyeztetéseinek napirendjén, a külügyi tárca minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a kárpótlási folyamat figyelemmel kísérésére és a vajdasági magyarok, illetve a magyar állampolgárok érdekei érvényesítésének elősegítésére. ” – írja válaszában Magyar Levente.