„Részarányos foglakoztatás” – szabadkai módra

A kormányzó párthoz közeli médiumokban tálalt társadalmi és politikai történések között megjelentek olyan hírek, amelyek Bogdan Labanhoz köthető, komoly hivatali visszaélésekről szólnak.

A Szerb Haladó Párt magasrangú tisztségviselője és Szabadka polgármestere számlájára írják, hogy Szabadka városának költségvetéséből öt hónap alatt hatmillió dinárt szórt el reprezentációs költségekre, hogy minden versenypályázatot és üzletet az ellenőrzése alatt tart, hogy egyetlen versenypályázat sem írható ki mindaddig, amíg ő személyesen nem állapodik meg az ajánlattevővel az árban és a feltételekben (amelyek közé tartozik a neki fizetendő rész meghatározása is) – írja sajtóközleményében a Szabadka Polgári Mozgalma.

A közlemény rámutat, hogy a híradások a polgármestert „szabadkai Houdini”-nek (de „totokkitépőnek és „David Copperfieldnek” is – B. A.) gúnyolják, hiszen képes a 113 000 dináros havi fizetéséből több millió eurót megspórolni, az összeget pedig egy, a montenegrói tengerparton épülő apartmanházba befektetni.

A médiában megjelent állításokra – bizonyára felsőbb utasításra – Marija Ušumović Davčik, a városi közigazgatás vezetője reagált. Szerinte Laban „nem haladta meg” a polgármesterre vonatkozó idei pénzügyi terv „vendéglátóipari szolgáltatások” tételnél előlátott 1,5 millió dinárt (áfával együtt). Ebből az összegből ugyanis július 15-ig 884 916 dinár került felhasználásra.

Hogy kinek van igaza – a sajtónak, vagy a közigazgatás vezetőjének – csak egy független könyvvizsgáló tudná megválaszolni. Ha a polgármestert engedélyezne egy ilyen vizsgálatot. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja – tartja a közmondás.

Úgy értesültem, hogy Szabadkán „a helyzet a közigazgatásban leírhatatlanul katasztrofális”, de ez „senkit nem érdekel”. A forrás szerint még „a Magyar Mozgalmat és a magyar pártokat sem”.
Az információ szerint, a tisztségviselőket nem a Pásztor Bálint,a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (BMC) alelnöke, köztársasági képviselő féle „részarányos foglalkoztatás”, hanem a Szerb Haladó Párt (CНС) és a véemesz állítólagos egyezségén alapuló „(párt)kvóta” szerint nevezik ki.

Az utóbbi időben azonban a községi vezetőség már ehhez a megállapodáshoz sem tartja magát, ami miatt jelentősen megromlott a foglalkoztatottak nemzeti aránya – mondani sem kell – a nemzeti kisebbségek rovására.
Az interneten található adatok szerint, a héttagú Városi Tanácsban például mindössze két magyar nevű (vagy annak tűnő) vezető személy található. A polgármester kabinetfőnöke, a városi közigazgatás főnöke és a 11 városi titkár közül – a nevek alapján – csak az építkezési titkárságnak van magyar vezetője. A felügyelőségi- és ellenőrzési titkárság vezetőjéről,* valamint az emberi források osztályvezetőjéről pedig ilyen alapon nem lehet megállapítani, hogy milyen nemzetiségű.

Milyen lehet a többi városi közigazgatási tisztségviselő és a városi intézmények vezetőinek, valamint foglalkoztatottjainak a nemzetiségi összetétele?
Ezzel a problémával azonban nem foglalkozik a sajtó, de a Magyar Mozgalom és a Maglai Jenő vezette Mozgalom a Polgári Szabadkáért frakció sem. Vajon miért?
Vannak-e még tényfeltáró újságírók a Délvidéken/Vajdaságban?

A mendemondák és feltételezések elkerülése, valamint a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében, hasznos lenne, ha Pásztor Bálint egy sajtókonferencia keretében – mint amikor bemutatta a kétnyelvű anyakönyvi kivonatát – nyilvánosságra hozná a szabadkai közigazgatás vezető beosztású alkalmazottainak és foglalkoztatottainak a nemzeti összetételét. A SZHP és VMSZ együttműködésének szabadkai eredményeit a „részarányos foglalkoztatás” területén.

BOZÓKI Antal – bozokiantal.blogspot.com

* Utólagos értesülésem szerint ennek a titkárságnak a vezetője „sem magyar és nem is tud magyarul”.