Délvidék Kiemelt 

„Istennel a hazáért és a szabadságért” – Újra belovagolt a Bácskába II. Rákóczi Ferenc

Tóthfalun, a helyi Munkás Szent József római katolikus templomban emlékeztek meg a falu alapításáról és a 110 éve felszentelt templomról.

A hálaadó rendezvény keretében Tóthfalu ismét egy új emlékművel gazdagodott, ugyanis felavatták II. Rákóczi Ferenc életnagyságú lovasszobrát. 

Délvidéken mind ezidáig csupán Csókán a templomkertben volt szobra Rákóczinak, illetve a szabadkai városháza dísztermének vitrázsairól tekintett vissza a délvidéki magyarokra. Azonban most már teljes alakos lovasszobra megtekinthető a bácskai falucskában. Ami azért is fontos mivel idén Rákóczi Ferenc-emlékévet ünnepel a magyarság, a fejedelemnek pedig Délvidékhez is igen sok köze volt, leginkább az ellene fegyvert fogó szerb lázadók ügyén.

Rákóczi szabadságharcának kezdetekor a szerbek még csak tizenharmadik esztendeje laktak a Tisza és a Maros jobbpartjain, hová I. Lipót őket oly időben telepítette le, mikor országgyűlés nélkül, önkényesen uralkodott. 1700-ban belőlük alakította a tiszai és a marosi határőrvidéket; bevallottan a törökök ellen való határvédelemre, be nem vallottan a magyarság fékentartására.

Rákóczi többször próbált szövetségre lépni a szerbekkel, akik helyette a császári udvart választották, majd miután feldúlták  Pécs és Veszprém városát s mindakét helyen még a püspöki székesegyházakban is gyilkoltak, raboltak. A pópák a nekivadúlt népet a nők és gyermekek iránt is borzasztó kegyetlenségekre ingerelték. A fejedelem szerint «a természetet és kereszténységet irtózatba ejtő kegyetlenséget követvén el, asszonyi állatokat és ártatlan gyermekeket sütögetni, horogba vetni semmiképen nem irtóztak».

Ezen hírekre Rákóczit elhagyta türelme. Elhatározta, hogy kiirtja «ezt a fajt, mely a magyarnak természetes ellensége… Kipusztítja, széjjelveri és az ország elhagyására kényszeríti». Valóban, maga vezette a bácskai irtóháborút, a melyet 1704 június 29 és július 19 közt diadallal fejezett be. Saját nyilatkozata szerint lett volna módja benne, hogy egész lakóhelyestűl elpusztítsa, ha ily vakmerő engedetlenségért szoros igazsága szerint akart volna visszafizetni; azonban inkább kegyelmességével akarta megnyerni «azt a nemzetet». Felszólította Csernovics Arzén patriarchát, állítsa a rácz nemzet szeme elé a németektől szenvedett törvénytelenségeket, a közügy elősegítésére tartson vele gyűlést s biztosítsa az egész népet, hogy minden sérelmét orvosolni fogja. 

Forrás: Magyar Történeti Életrajzok
Kép: Puskás Károly

A cikket támogatta: Qjob.hu – a szakemberkereső

Hasonló bejegyzések