Egykori honvéd szobornál ünnepelték Szabadka magyarok alóli „felszabadulásának” 101. évfordulóját
Az 1918 november 13-án Szabadkára megérkező szerb fegyveres csapatokra emlékeztek meg a vasútállomáson, a város, illetve a szerb és bunyevác egyesületek képviselői.
Ugyan történelmi tény, hogy az első világháború előtt sohasem tartozott Szerbia közigazgatása alá Szabadka, így felvetődik a kérdés, hogy a beérkező fegyveres csapatokat milyen jogon nevezik felszabadítóknak?
A tegnapi megemlékezésen elhangzott: Szabadkát 1918-ban szabadították fel és az mai napig szabad. „Felszabadulva élünk és szabadságban születtünk, erre kell emlékeznünk és ezért tisztelegnünk az elődök előtt.” -mondta el az egyik szerb katona unokája.
A megyelékezők ezután átvonultak a Szárity János Műszaki Középiskola szomszédságában álló szoborhoz, amelyet katonai tiszteletadás mellett megkoszorúztak.
Ironikus, hogy a megkoszorúzott szobor, amely egy, a Jézus karjai között fekvő elesett katonát jelenít meg eredetileg egy magyar honvédet ábrázolt, azonban a szerbek a bevonulás után azt átfaragták. A bevonuláskor még műteremben álló emlékműből, (amely egyesek szerint tiszti sírhely lett volna) így szerb szobor lett. Vagyis a honvéd ruhából szerb uniformist, a csizmából pedig bocskort véstek. Így a meggyalázott, eredetileg a magyar katonai áldozatok emlékműveként emelt szobornál emlékeztek meg arról, hogy immár 101 éve megszűnt a magyar közigazgatás Bácskában.
