Ma van advent második vasárnapja és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe
A katolikus szimbolika szerint a gyertyák egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádámra és Évára az első – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); a választott népre a második – akiknek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); a harmadik majd Szűz Máriára – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya); az utolsó pedig Keresztelő Szent Jánosra, aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).
Az advent mint liturgikus idő, az Úrnak hármas eljövetelét tartja szem előtt. Az első eljövetel az Úr történeti eljövetele, tehát megtestesülése és születése. Ezért a liturgia elmondja az adventban a megtestesülés történetét az angyali üzenettől az Úr születéséig.
A második az Úr világvégi, azaz eszkatológikus eljövetele, amelyet az advent szintén erősen hangsúlyoz, mert az advent vasárnapjai valamikor az egyházi év végén voltak. Ezért van a régi rítusú misében az utolsó ítélet evangéliuma advent első vasárnapján, sőt karácsony vigíliáján a könyörgés is erre utal.
A harmadik az Úr kegyelmi eljövetele, amellyel az egyén lelkét veszi birtokába.
Ugyancsak ezen a napon, december 8-án ünnepeli az Egyház a Szeplőtelen Fogantatás napját.
A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén a katolikus hívek arra emlékeznek, hogy a Szűz Mária mentes volt minden bűntől, az áteredő bűntől is, és annak minden következményétől is, életének – fogantatásának – első pillanatától fogva, Krisztus megváltó érdeméből.
Az ünnepet keletről vehette át a római Egyház a 7-8. században , a 9. században már nyugaton is ismert volt. A Római Naptárba 1477-ben vették fel.
A Szeplőtelen Fogantatás hittétel, 1854-ben IX. Pius pápa nyilvánította kötelezővé.
A Szeplőtelen Fogantatás nem Szűz Mária testi fogantatásának vagy születésének mikéntjéről szól, hanem csak annyit jelent, hogy Szűz Mária lelke fölött egy pillanatig sem uralkodott az ősbűn átka, vagyis, hogy Szűz Mária lelkét kezdettől fogva az Isten kegyelme töltötte el.
A Szabadkai Egyházmegyében a verbászi és a bácspalánkai templomok búcsút ünnepelnek ezen a napon, illetve a perlazvárosi templom a Nagybecskereki Egyházmegyében.
