„Mit panaszkodtok, a fiatalok kezdenek visszatérni Szerbiába, négyen máris a hivatalomban dolgoznak”
A szerbiai politikai élet egyik legantipatikusabb kreatúrája, Ana Brnabić kormányfő egy újvidéki vitaesten arról akarta meggyőzni az egyetemi hallgatókat, hogy Szerbiában nem is annyira rossz, itt kell maradni.
Azóta lehet, kissé megbánta, hogy a tartományi fővárosban osztotta az észt.
Az egyetemisták (zömében) keményebb diónak bizonyultak, mint az a kivezényelt, agymosott haladó massza, amilyen előtt Brnabić és főnöke általában szónokolnak.
A hallgatók egy része a kormányra igencsak rossz fényt vető fegyverkereskedelmi botrányt kirobbantó és emiatt a rezsim által házi börtönbe kényszeritett Aleksandar Obradovićot ábrázoló pólóban jelent meg, ami önmagában véve sokkolta Brnabićot.
Aztán az egyetemisták kérdéseket tettek fel az élvándorlás méreteivel kapcsolatban.
Szóba került, hogy az országot évente 51 ezer polgár hagyja el.
Brnabić megpróbált valamilyen „távlatot nyitni”, de ebben a témában is rosszul találta fel magát.
Azt mondta, a fiatalok nem csak távoznak, vissza is térnek az országba.
„Bizonyítékként” felhozta, hogy az ő kabinetjében négy olyan fiatal dolgozik, akik korábban külföldön éltek.
Ez az érvelése futótűzként terjedt el a közösségi hálón és ma is egyszerre a felháborodás és közröhej tárgyát képezi.
(direktno.rs nyomán, fotó: mondo.rs)
