Mit ünneplünk újév első napján?
Kiskarácsonyt, karácsonynak nyolcadnapját, az Úr körülmetéltetését, és a II. vatikáni zsinat óta az új miserítusban Szűz Mária istenanyaságának ünnepét ünnepeljük január 1-én.
A felsorolt ünnepek egybeesnek a germán-frank újévvel (a római újév március 1-én volt). A római rítusban még a 9. században is karácsony nyolcada volt csupán, amelyen különleges módon emlékeztek meg Máriáról, aki az Úr Jézust adta a világnak. Ezért a stációstemplom a Tiberisen túli Mária-templomban volt, a miseimádságok Máriát ünnepelték.
Galliában e napon az Úr körülmetéltetését ünnepelték, amelyet a zsidó rítus szerint valóban a nyolcadik napon kellett végezni.
Az újévet a germán népek ősi pogány mulatozásokkal, kicsapongásokkal ülték meg. Ezeknek ellensúlyozására az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el és külön miseszöveget a bálvány-istentisztelet ellen (Missa de prohibendo ab idolis). De a kilencedik századtól kezdve mint karácsony nyolcadát és a tizenharmadik századtól pedig, mint az Úr körülmetélésének emlékét ünnepelte az Egyház.
A II. vatikáni zsinat után bevezetett új miserítus Szűz Mária istenanyaságát ünnepli ezen a napon.
