Öt helyett három százalék? A VMSZ nem követelte a szavatolt képviselői helyeket!

–  A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ/DSHV) támogatja a Roma Párt kezdeményezését, hogy felére csökkenjen a nemzeti kisebbségi közösségek képviselői állította választási listák elfogadásának feltételeként meghatározott 10 ezer támogatói aláírás – erősítette meg Tomislav Žigmanov, a párt elnöke a Vajdasági Rádió és Televízió összeállítása szerint. Mint hozzátette, reményei szerint ez azt eredményezné, hogy a korábbiakhoz képest több nemzeti kisebbségi politikai párt, vagy egyéb érdekképviseleti szervezet venne részt a választásokon. A Roma Párt kezdeményezése az egyetlen ésszerű lépés amely pozitív változásokat eredményezne – nyomatékosította Žigmanov.

A köztársaségi képviselők megválasztásáról szóló törvény olyan irányú módosítási és kiegészítési javaslatát, hogy a kisebbségi pártok számára tízezerről ezerre csökkenjen a listaállításhoz szükséges aláírások száma, a  Liberális Demokrata Párt–Vajdasági Szociáldemokrata Liga–Sandžaki  Demokratikus Akciópárt parlamenti frakció még 2018. október közepén nyújtotta be a parlamentnek.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a Pannon RTV-nek elmondta, „a VMSZ támogatja a küszöb csökkentését”. – Azt szeretnénk, hogy egyrészt csökkenjen a választási küszöb, másrészt pedig a természetes küszöb kiszámításánál olyan korrekciós szabályok kerüljenek a jogszabály-módosításba, amelyek semmiképpen nem eredményezik azt, hogy a kisebbségi politikai szervezetek, amelyek a természetes küszöb alkalmazásával tudnak parlamentbe kerülni, azok kedvezőtlenebb helyzetbe legyenek.”

– Meg kell, sajnos, állapítanunk, Szerbiában bevett gyakorlat, hogy a választási törvényeket a választási évben változtatják – nyilatkozta Marijana Pajvančić újvidéki jogászprofesszor a Deutsch Welle német közszolgálati médiumnak.

A kérdésre, hogyan kommentálja a hatalomnak azon érvét, miszerint a választási cenzusnak az ötről háromra való csökkentése által a parlament plurálisabb lesz, azt válaszolta, hogy igen, de mindenki tisztában van azzal, hogy miért teszik ezt.

– Vučić ötlete  a választási küszöbnek az ötről három százalékra való csökkentése csapásként hat Szerbia belpolitikájára, de azt is mutatja, mire képes, hogy a helyzethez idomuljon – olvasható a Danas belgrádi napilap kommentárjában.

– Ezeken a választásokon, mint eddig is, Vučić megpróbál mindent eldönteni még a választások előtt. A szavazáson a helyzet minél rendesebb és tisztább lesz, hogy a kamerák előtt, mint 2016-ban és 2017-ben, kinyithassák a szavazatokat tartalmazó zsákokat, hogy – amennyiben szükséges lesz – meghívhassák az európai közvetítőket és a legitimitást tisztázzák – írja a lap.

A választásokon való részvétel, illetve bojkott körül még nem lehet tisztán látni. A Szövetség Szerbiáért politikai tömörülés, illetve „egyetlen párt vagy mozgalom, amelyik a Szövetséghez tartozik, nem vesz rész a parlamenti, tartományi és helyi önkormányzati  választásokon – nyilatkozta határozottan a Danas napilapnak Dragan Đilas, a Szövetség elnöke. Annak ellenére, hogy az „1 az 5 millióból” egyesület nyilvánosságra hozta annak lehetőségét, hogy részt vesz a választásokon.

Vučićnak persze (ebben az esetben) az felelne meg, ha a választások minél tömegesebbek lennének, illetve ha azokon a lakosság több mint 50 százaléka részt venne, és ha a szerb parlamentbe minél több (kis)párt is bejutna be. Ezzel ugyanis igazolná a választásoknak és a rendszerének a demokratikusságát.

Jellemző, hogy a Pásztor(ok) a tavaszi választásokkal kapcsolatosan sem vetették fel a – többi magyar párt, számos civil szervezet és magánszemély még 2012. szeptember 27-én – megfogalmazott, az arányos/biztosított/szavatolt mandátumok követelését a képviselői testületekben a nemzeti kisebbségek számára (mind a három szinten). (Horvátországban és Szlovéniában „a magyarságot államalkotó tényezőnek ismerik el és alanyi jogon jár képviselői hely számukra a parlamentben” – mondta Csóti György, a budapesti  Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója 2019. szeptember végi újvidéki látogatása alkalmával.)

Pásztor Bálint szerint „ez egy olyan kérdés, amelyhez 2-3 hónappal a választások lebonyolítása előtt nem lehet hozzányúlni. Erre már nincs idő”. Azt azonban a junior Pásztor nem mondta, hogy ezt a követelményt miért nem vetették fel korábban?

A magyar közösség ügyeihez való ilyen viszonyulás is a VMSZ (Vučić Magyarjai Szövetségének) a kétszínűségét mutatja és azt, hogy nem a magyar közösség részarányos képviselete érdekli őket a döntéshozatali szervekben, hanem csak pártjuknak a hatalomban való részvétele.

Bozóki Antal – bozokiantal.blogspot.com