Extrémek voltak az energiaárak a szerb uralom alatti Délvidéken 1920-ban

100 éve írták a lapok:

Villany.

Február végéig el vagyunk ( = Csonka-Magyarország – A szerk. megj.) látva a „drága” olajjal. 25 koronát fizetünk literenként érte, de örülünk, hogy van. Panaszkodni nincs okunk különben sem, csak szét kell néznünk a Délvidéken. Újvidéken és Zimonyban 80 koronát adnak egy liter olajért és a lakosság 4,50 korona áram egységárat fizet (Csonka-Magyarországon mindössze  50-80 fillért fizettek  – A szerk. megj.).

(Egri Népújság – napilap, 1920. február 5 / 28. szám)

Magyarország a csehek felügyelete alatt.

Bukarest. Benes külügyminiszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Középeurópa alapszabályai már véglegesen megállapíttattak. A szövetséges hatalmak ügyelni fognak, hogy Magyarország megfelelő felügyelet alatt legyen és megelőznek minden változtatást az általuk megállapított határokon.

Románia még több területet akar.

Bukarest. A román kormány meg van győződve, hogy Cantacusinonak sikerülni fog a magyar békeszerződést Románia előnyére megváltoztatni és úgy a Magyarország felőli, valamint a bánáti határszélen jelentős módosításokat elérni.

Nem akarnak elszakadni nemzetiségeink.

Svájcból jelentik, hogy a megszállott magyar területek tótjai, románjai és szerbjei proklamációt intéztek a világ összes népeihez, hogy az anyaországtól (Magyarország) való elszakításuk új háborút fog előidézni.

Politikai körökben

befejezett dolognak tekintik, hogy Horthy lesz kormányzó.

(Esztergom és Vidéke, 1920. február 5 / 28. szám)

Szegeden hamisítják a jugoszláv pénzt.

Egy szegedi vasutas nemrég átrándult Szabadkára, ahol húga részére menyasszonyi kelengyét akart bevásárolni. E célból nagyobb értékű jugoszláv pénzt vitt magával, amit Szegeden vásárolt. A vasutast szerb katonák Horgoson megvizsgálták és megtalálták nála a jugoszláv pénzt és megállapították, hogy a második felülbélyegzést ráhamisították. A szegedi rendőrség tudomást szerzett a dologról és nyomozást indított. A nyomozás során kitűnt, hogy Szegeden tényleg nagyban ráhamisítják az Osztrák-Magyar Bank ezreseire a második jugoszláv felülbélyegzést (A szerbek 1918 novemberétől majdnem 3 évig tartották megszállva Szeged egyik városrészét, Újszegedet – A szerk. megj.). A nyomozás érdekében egyelőre még titokban tartja a rendőrség a hamisítók neveit. A szegedi vasutast egyébként a szerbek Szabadkán megbüntettek.

Március elsejéig elintézik a magyar békeszerződést.

Páris, február 4. (ABudapesti Tudósító távirata.) A Skandinavske Telegraphen Kompagnie tudósítója a békekonferencia köreiben arról értesült, hogy a magyar béketárgyalások újrafelvételét febr. 18-án tervezik. A tárgyalásokat akként fogják folytatni, hogy legkésőbb március 1-ig a Magyarországgal való békeszerződés elintézést nyerjen. A békekonferencia köreiben el vannak készülve arra, hogy a tervezetet eredeti alakjában a magyarok visssautasítják. Hajlandóság mutatkozik ennélfogva bizonyos módosítások megtételére, amelyek főképpen a gazdasági rendeleteknek  enyhítésében jutnának kifejezésre.

A magyar kormányt felszólították Nyugatmagyarország átadására?

Budapest, február 3. Bécsben az a hír terjedt el, hogy a magyar kormánynak ma kézbesítették a nagykövet értekezlet jegyzéket, amely kiszólítja Magyarországot az Ausztriának odaígért nyugatmagyarországi terület kiüresítésére. Ezzel kapcsolatban azt is beszélik, hogy az osztrák kormány utasítást kapott, hogy a Nyugatmagyarországon időző Vigna olasz alezredes helyébe osztrák tábornokokat küldjön Nyugatmagyarországba a helyzet tanulmányozására és a békés átadás előkészítésére.

A nagyköveti értekezlet a Habsburgok visszaállítása ellen.

Páris, február 4. (MTI) A Havasügynökség jelenti: A nagyköveti értekezlet határozatot fogadott el, amelyben a szövetséges nagyhatalmak formálisan tagadják, hogy készek lennének elismerni vagy előmozdítani a Habsburgok visszahozását Magyarországon és kijelentik, hogy ez ellentmondana a békeszerződés alapelveinek és hogy ezt a szövetségesek sem elismerni, sem tűrni nem fogják.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 5, 9. évfolyam / 28. szám)

Így rabolta ki Belgrád Délvidék lakosságát 100 évvel ezelőtt | Délhír Portál

A pénzügyek terén a délvidéki magyar gazdasági élet első nagy vérveszteségét a korona bankjegyeknek dinár bankjegyekre történő 4:1 arányú beváltásával szenvedte el 100 évvel ezelőtt. A beváltás oly módon történt, hogy négy korona fejében egy dinárt adtak, miközben a két pénznem vásárlóereje teljesen egyforma volt (a két valuta eredetileg a frankkal volt azonos árfolyamú).