Gyilkosságok, rablások, nemi erőszak… – a szerb közigazgatás csődöt mondott 100 éve

100 éve írták a lapok:

A Délmagyarország cikke a békekonferencián.

(Saját tudósítónktól.) A múlt év december közepén a Délmagyarország feltűnést keltő cikket közölt a szerb megszállás alatt nyögő Bács-Bodrog vármegye közállapotairól. Cikkünket dr. Szabovlyevits Dusán (Dušan Sabovljević) szerb helyettes alispánnak a törvényhatósági bizottsághoz intézett hiteles jelentése alapján írtuk meg. A szerb alispán ebben a jelentésben a szerb közigazgatásnak ezer nehézségét, valósággal csődjét tárja fel és odakonkludál,

Az alispáni jelentés — amely érdekfeszítő és kétségkívül tárgyilagos adatai mellett a legfényesebb propagandairat Magyarország igaza mellett ellenségeink tollából — felkeltette dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán figyelmét, aki felismerve a jelentés fontosságát, azonnal megküldötte gróf Teleki Pálnak, a magyar békedelegáció főmegbízottjának. Teleki Pál pedig a cikkünk alapját képező jelentést angol, francia és olasz nyelvre fordítva eljuttatta a békekonferenciához, mint egyik legértékesebb dokumentumot ama érvek mellett, amelyeket a magyar békedelegáció szomszédaink területrabló szándékai ellen felhoz.

A szóban forgó cikk:

Egy szerb alispán jelentése a bácskai közállapotokról

(Saját tudósítónktól.) Kezünkbe került a szerb közigazgatás alatt álló Bács-Bodrog vármegye havonként megjelenő hivatalos megyei közlönyének legutolsó száma. A szerb és magyar nyelvű közlönyben olvassuk dr. Szabovlyevits Dusán szerb helyettes alispánnak a főispánhoz és a törvényhatósági bizottsághoz intézett jelentését. Az alispáni jelentés olyan képet nyújt a közigazgatásról és a megye közállapotairól, amelynek egy-egy színe, részlete bennünket, magyarokat is érdekelhet.

A 30.569—alisp. 1919. számú jelentést a következőkép kezdi az alispán:

— A vegyes érzelmek egész tömegével fogok hozzá jelentésem megtételéhez.

— A közigazgatásnak még mindig, sőt napról-napra fokozódó nehézségekkel kell megküzdenie.

— Első helyen áll itt a közmorál általános sülyedése és az ezzel karöltve járó hihetetlen önzés. Innen van az, hogy a vagyonos osztály semmit sem akar a birtokában levő anyagi javakból kiadni, sőt az állammal és a községekkel szemben a törvényben előírt kötelességeinek sem akar eleget tenni. A proletárság szertelen követelésekkel lép fel és azok teljesítését a legagresszívebb módon szorgalmazza.

… Mindezekhez járul az a rendszertelenség, mely bizonyos fokig szükségképpeni következménye a beállott rezsimváltozásnak, mely azonban másik részében folyamánya annak is, hogy a felsőbb hatóságok kellően nem ismerik az itt eddig érvényben volt jogrendszert, az itteni viszonyokat és embereket.

(A közigazgatás és a szerb nyelv)

— A rendszerváltozással együtt járó személyváltozások célszerű megadása két nagy nehézségbe ütközik — mondja az alispáni jelentés. Az egyik a nyelv, a másik a kvalifikáció.

— Tudvalevő dolog, hogy a közigazgatás szolgálatában a múltban állott tisztviselőknek csak csekély része bírja a szerb nyelvet. Egyelőre a szerb hivatalos nyelvnek bevezetése leküzdhetetlen akadályok elé állította a közigazgatást. Mert a dolog úgy áll, hogy aki a közigazgatási pályára jelentkezők közül bírja a szerb nyelvet, annak többnyire fogalma sincs a közigazgatásról; aki pedig a közigazgatásnak minden csínjával-bínjával tisztában van, az meg nem bírja a szerb nyelvet … Vissza kell szorítani azt az áradatot, mely egyes, nem arra hívatott egyének részéről a köztisztviselői pályák felé megindult. Ma például: minden második-harmadik tanító legalább is községi jegyző, ha nem főszolgabíró akar lenni … Tudni kell azonban, hogy ezek mögött a stréberek mögött — akik többnyire demagógok és izgága emberek — kisebb-nagyobb tömegek állanak, melyek igen követelően lépnek fel jelöltjük érdekében.

(A közélelmezés bajai)

A jelentés ezek után a közélelmezés nehézségeit sorolja fel. Beszámol a sorozatos rekvirálásokról (rekvirálás = hatósági lefoglalás – A szerk. megj.). Eredeti szándékomtól eltérőleg — mondja többek között — kénytelen voltam a rekvirálást a tengerire is kiterjeszteni… Az élelmezés és ellátás más téren is nehézségekbe ütközik. Sőt mindeddig nem tudtam beszerezni… cukrot hónapok óta nem kaptam … Érthetetlen, hogy miért utalnak ki részünkre csehszlovák és amerikai cukrot 14-15 koronás áron, amikor még 2-3 hét előtt a cservenkai és újverbászi cukorgyárakban 4 korona, 50 filléres áron annyi cukor volt, amennyi a megye részére a legutolsó három hónapra kiutalt kontingens fedezésére elegendő lett volna … Szén és fa egyáltalában nem, vagy csak horribilis áron kapható… Még annyit sem tudtam elérni,  hogy legalább a megyei központi tisztviselők számára szerezhessek be fát.

(A közbiztonság) …

… Sajnos e téren az állapotok egyáltalán nem kielégítők, sőt az utóbbi időben mintha némi visszaesést tüntetnének fel. Csak példaképpen említem, hogy Csantavéren és Szenttamáson nemrég egy több tagból álló rablóbandát fogtak el, mely gyilkosságtól és erőszakos nemi közösülésektől sem riadt vissza ; magában az óbecsei járásban rövid időn belül 7 gyilkosság történt, a zentaiban 3, Zenta városában 4; Bajsán agyonlőtték a község érdemes helyettes jegyzőjét; a titeli járásban rálőttek egy jegyzőre, Szilbácson néhány héttel ezelőtt a háborúból visszatért önkéntesek (dobrovoljacok) elkergették az elöljárókat és saját embereiket ültették be a községházára; ugyanezt megkísérelték Ópalánkán és Dernyén is; Bácsföldváron az önkéntesek e célra aláírásokat kezdtek gyűjteni s így tovább…

(A tisztviselők helyzete) …

Mindig rosszabb és rosszabb lesz a tisztviselők helyzete, ma már formálisan éheznek, a munkahalmaz alatt összeroskadnak . .. Ha a tisztviselők ki nem tartanak, oroszországi állapotok állnak be. Befejezésül még csak néhány szót. Az alatt az egy év alatt, — mondja az alispán — mióta a megye közigazgatását súlyos viszonyok között vezetem, sokszor előfordult, hogy a katonaság beleavatkozott a közigazgatásba, hogy a politika beleártotta magát a tisztán szakszerű dolgok elintézésébe, hogy egyes hatóságok, vagy funkcionáriusok átkalandoztak olyan hatósági területre, amelyhez semmi közük. Álláspontom e tekintetben is határozott és világos. A főispán — ha szükségesnek találja — politizáljon ; a hadsereg — ha a viszonyok kívánják — nyújtson segédkezet a rend és nyugalom biztosítására; a közigazgatási hatóságok azonban csak adminisztráljanak. A politikát—minden adminisztrációnak ezt az esküdt ellenségét — a közigazgatástól távol kell tartani.

***

A békedelegáció visszautazott Párisba.

Budapestről jelentik: A magyar békedelegáció hétfőn reggel utazott vissza Párisba, ahol gróf Apponyi Albert február 12-én adja át a magyar nemzet válaszát az antant békejegyzékére. A vonat 8 óra 50 perckor indult a keleti pályaudvarról és szerdán érkezik Párisba. Ezzel a különvonattal hagyta el Magyarországot Bandholz amerikai tábornok, aki itt tartózkodásának egész ideje alatt nagy melegséggel és jóakaratú szimpátiával kísérte a magyarok sorsát. Bandholz szintén Párisba utazik, hogy jelentést tegyen az Ötös Tanácsnak kiküldetéséről. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar békedelegáció ma reggel visszautazott Párisba, hogy átadja válaszunkat az antant békefeltételeire. A delegáció különvonatának indulását 8 óra 50 percre jelezték a keleti pályaudvarról. A békedelegáció tagjai, élükön Apponyi Albert gróffal, már jóval a vonat indulása előtt megjelentek a pályaudvaron. Huszár Károly miniszterelnök és Horthy Miklós fővezér is kijöttek, hogy elbúcsúztassák á békedelegáció tagjait. Ott voltak Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter, Raffay Sándor püspök, Horváth Elemér, dr. Bárczy István miniszteri tanácsos, Berkovics Jenő miniszteri tanácsos és még többen. A vonat pontosan az előírt időben gördült ki a pályaudvar üvegcsarnoka alól a perronon egybegyűltek kalaplengetésétől és zsebkendő lobogtatásától kísérve. A különvonattal utazott Bandholtz amerikai tábornok, aki szintén Párisba megy, hogy jelentést tegyen a Legfelsőbb Tanácsnak.

A románok halálra ítélték a nagyváradi polgármester-helyettest.

Budapest, február 9. a N. U. jelentése szerint Kolozsváron a román hadbíróság Cserzy alezredest és még három volt honvédtisztet, továbbá Lukács Ödön nagyváradi polgármester-helyettest, Janovics járásbírót és Csapó nemzeti hadseregbeli főhadnagyot, amiért a román csapatok háta mögött, állítólag, összeesküdtek  halálra, Perley jegyzőt pedig 15 évi kényszermunkára ítélték.

A Délvidéki Liga

szombaton tartotta közgyűlését Budapesten. Herczeg Ferenc elnök mondott nagy beszédet, amelyben kifejtette, hogy a Liga kulturális eszközökkel fog küzdeni, de nem irredenta szervezet. Ez fölösleges is volna, azért ha ránk szakad ez a béke, amit az antant szánt nekünk, akkor egész Magyarország egy szervezett irredenta lesz.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 10, 9. évfolyam / 32. szám)

A csehek és jugoszlávok katonai egyezményt kötöttek.

Paris. A belgrádi Epoha írja, hogy Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia hosszas tárgyalások után a katonai egyezséget megkötötték.

(Esztergom és Vidéke, 1920. február 10 / 32.szám)

Horthy Miklós üzenete.

A fővezér Cegléden jártakor azt mondotta a lelkes néptömeg előtt: Nem engedhetjük, hogy egyesek szereplési viszketegsége miatt mindnyájan tönkre menjünk.— Ma ne sokat beszéljünk, mert itt segíteni kell. Én megyek előre a rögös úton feltartózhatatlanul és ha fegyelem lesz közöttünk senki segítségére nem szorulunk. — Kecskeméten a fogadtatás alkalmával 600 szegény embert megvendégeltek. A Kaszinóban Horthy a következőket mondotta:

A folyók Északmagyarországból délfelé folynak és ezt Clemenceau nem tudja megváltoztatni. Mi katonák emelt fővel járunk, mert nem vertek meg bennünket, nyomorult férgek tették tönkre hazánk ezeréves fáját. Mi vagyunk a gyökere ennek a fának és belőlünk fog kinőni az új Magyarország hatalmas fája.

(Forrás: Egri Népújság , 1920. február 10 / 32. szám)