100 éve kezdték meg Délvidék kirablását a korona-dinár beváltásával
100 éve írták a lapok:
A dinár Bácskában – 40 koronáért 10 dinár.
Február 23-án, hétfőn kezdték meg egész Jugoszláviában is a kétszer lebélyegzett Osztrák-Magyar Bank által kiadott papírpénzek becserélését — dinárra. Ezek a pénznemek nem a régi szerbiai dinárok, hanem úgynevezett jugoszláv dinárok, amelyeknek nincs érc alapja s éppen ezért a nép nagyon bizalmatlan iránta.
Negyven koronát tíz jugoszláv dinárral cserélnek be a szabadkai, bácsalmási, bajai és a zombori bankok. A becserélés március 15-éig történik, amely nap után úgy hirdetik hivatalosan Bácskában — az Osztrák-Magyar Bank papírpénzeit nem fogadják el fizetési eszközökül.
Kínos a helyzet Baján és abban a három szögben, amelyet az entente visszaakar adni Magyarországnak, mert a szerbek itt is erőszakolják a pénz becserélését, de itt a nép nem hajlandó ennek a parancsnak engedelmeskedni.
(DélHír megjegyzés: Ahogy korábban megírtuk, pénzügyek terén a délvidéki magyar gazdasági élet első nagy vérveszteségét a korona bankjegyeknek dinár bankjegyekre történő 4:1 arányú beváltásával szenvedte el 100 évvel ezelőtt. A beváltás oly módon történt, hogy négy korona fejében egy dinárt adtak, miközben a két pénznem vásárlóereje egyforma, sőt egyes szerzők szerint a korona vásárlóértéke relatíve nagyobb is volt a dinárénál (a két valuta eredetileg a frankkal volt azonos árfolyamú). Ezzel a lépéssel jelentős mennyiségű tőkét szívott el Belgrád a délvidékiektől. A megszállók a korona–dinár 4:1 arányú átváltásával még a trianoni békediktátum aláírása előtt kirabolták Délvidék lakosságát. Magyar nyelven sajnos még nem jelent meg tanulmány, de még cikk sem ebben a témában, noha annak idején a pénzbeváltás kényszere Délvidéken valóságos forradalmi hangulatot idézett elő. Portálunk természetesen foglalkozni fog az üggyel)
(Forrás: Halasi Újság, 1920. február 25. / 2. évfolyam 16. szám)
Szerbek a szerb uralom ellen.
Pécs. A belgrádi Epoha egy cikket közöl, amely kijelenti, hogy a szerbek a Vojvodinában sokkal többet szenvednek a szerb uralom alatt, mint a magyar uralom idején.
(Forrás: Esztergom és Vidéke, 1920. február 25 / 45. szám)
A románok 24-én hagyják el a Tisza-vonalat.
Budapest, február 24. Illetékes helyről származó értesülés szerint a román hadsereg a Tiszántúl kiürítését megkezdette és a Debrecent megszálló csapatok február 26-án elhagyják a várost. Az eddigi megállapodások szerint március 15-ig a békekonferencia által megszabott határokig a román hadsereg az összes megszállott területeket elhagyja.
Hétfőn választják meg a kormányzót.
Budapest, február 24. A pártok megegyeztek abban, hogy a kormányzót hétfőn választják meg és ő az eddigi megállapodások szerint, kedden teszi le az esküt a Ház előtt. Arra vonatkozólag, hogy az eskütétel és a hatalomba való beiktatás milyen ceremónia között fog lefolyni, még nincs megállapodás, ezzel a kérdéssel a ma délután 6 órakor kezdődő minisztertanács fog foglalkozni. Az új kormány megalakítására irányuló tárgyalások majd csak a kormányzó kinevezése után fognak megindulni és addig e téren semmi nem történik.
Vádindítvány a Károlyi-kormány tagjai ellen.
Budapest, február 24. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában a Károlyi-kormány tagjai ellen beadandó vádindítvány kapcsán a következő letűnt politikusokra akarja a párt a vádat kiterjeszteni: gróf Károlyi Mihály, Berinkey Dénes, gróf Batthyány Tivadar, Nagy Vincze, Szende Pál, Garami Ernő, Buza Barna, Lovászy Márton, Linder Béla, Juhász Nagy Sándor, Kunfi Zsigmond, Bartha Albert, gróf Festetich Sándor, Böhm Vilmos, Peidl Gyula, Nagy Ferenc és Baloghy Ernő.
Diplomájuktól fosztja meg az egyetem a bolsevizmus és a forradalom vezetőit
Budapestről jelentik: Egyik estilap értesülése szerint a budapesti egyetem bölcsészeti karán előterjesztést tettek, hogy az egyetemnek biztosított jogok alapján dr. Pogány József, dr. Lukács György, dr. Varga Jenő és Kunfi Zsigmond, akik itt nyerték el diplomájukat, a doktorátustól megfosztassanak. Értesülésünk szerint — irja a 8 Órai Újság — a bölcsészeti kar a javaslatot elfogadta és felterjesztette az egyetemi tanácshoz, ahol ki fogják mondani a 4 kommunista-vezér megfosztását diplomájuktól. Ezzel egyidejűleg a jogi karon is legközelebb foglalkoznak és azt fogják javasolni, hogy dr. Ágoston Pétert, dr. Rónai Zoltánt, dr. Landler Jenőt jogi doktorátusoktól megfosztottaknak nyilvánítsák ki. Az orvosi karon dr. Hamburger Jenő diplomájának érvénytelenítését fogják javasolni. Javasolni fogják továbbá azt is, hogy dr. Jászi Oszkárt és gróf Károlyi Mihályt, akiket szintén a budapesti egyetemen avattak doktorokká, diplomájuktól hazaellenes működésükért megfosztják.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 25, 9. évfolyam / 45. szám)
A nemzetgyűlés nyolcadik napja.
A miniszterelnök előterjesztette az alkotmányosság visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja, mint a magyar állam szuverenitásának törvényes képviselője. Megsemmisíti a tanácsköztársaság összes rendelkezéseit. A kormányzó hatáskörét a következőkben állapítja meg: A nemzetgyűlés által hozott törvények szentesítése alá nem esnek, a nemzetgyűlést el nem napolhatja, csak ha az munkaképtelenné vált, oszlathatja föl. Hadüzenethez a nemzet előzetes joga szükséges. Rakovszky István nemzeti egyesülés párti és Nagyatádi is fölvetették a birtokreformot. Egészséges birtokreformot sürgetnek.
(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. február 25 / 45. szám)
