Pásztor Bálint szerint azért nem kellenek magyar nyelvű táblák, mert 30 éve sem volt
A legnagyobb közösségi oldalon egy délvidéki választópolgár tette fel a kérdést Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének legidősebb fiának és egyben a párt örökös parlamenti frakcióvezetőjének, hogy miért nem állnak ki erélyesebben annak érdekében, hogy a törvényekkel összhangban magyar nyelvű helyiségnévtáblákat helyezzenek ki.
Dr. Pásztor Bálint válasza igen profánra sikeredett, szerinte ugyanis 30 éve sem voltak magyar nyelvű táblák, így aztán most sincs sem rá szükség.
Ez a hozzáállás egyébként jól keretbe fogja a VMSZ politikai lényegét és hogy milyen érdekvédelmi harcot várhatunk el a jövőben is a párttól.
Ha a választók megbízására fittyet is hány dr. Pásztor, akkor legalább a jogászdiplomájával járó, a törvények megtartására tett felhatalmazása miatt sem szabadna ilyen kijelentéseket tennie. Hiszen a nyelv- és íráshasználatról szóló hatályos szerbiai törvény 19. szakasza kimondja:
Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségi nyelvek is hivatalos használatban vannak, a helység- és egyéb földrajzi neveket, utcák és terek neveit, szervek és szervezetek elnevezéseit, a közlekedési jelzőtáblákat, a nyilvánosság értesítését és figyelmeztetését szolgáló, valamint egyéb közfeliratokat a nemzeti kisebbségi nyelveken is ki kell írni.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége egyébként nemrégiben közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy Délvidéken elmulasztják a kisebbségi jogok érvényesítését.
„Míg egyes helyeken valakik lefestik a magyar feliratot és valakik kamerák előtt lemossák róluk a festéket, addig Zentán, ahol magyar a polgármester és a lakosok nyolcvan százaléka magyar, egyszerűen „elfelejtik” kiírni a magyar elnevezéseket (a latin betűs feliratok szintén szerb nyelven vannak)” – hívta fel rá a figyelmet közleményében az ellenzéki párt
