„Rabolnak a szerbek a bajai háromszögben“

100 éve írták a lapok:

Rabolnak a szerbek a bajai háromszögben.

A megszállott területek lakói kétségbeejtő helyzetben várják a békekonferenciának reájuk vonatkozó intézkedéseit. Mindenütt az a benyomás észlelhető, hogy: magyarok akarnak maradni.

Az elnyomók pedig továbbra is folytatják atrocitásaikat. Egy halasi államrendőrségi tisztviselő, kinek családja Bácskában tartózkodik, értesült arról, hogy a szerbek Bajáról, Mélykútról és a bajai háromszögben levő falvakból mindent elvisznek, a lakosság minden értékét könyörtelenül elrabolják. Hosszú sorban állanak a vasúti kocsik az állomásokon, tömve rablott holmikkal.

Ez a takarítás azt a feltevést tételezi fel, hogy a szerbek rövidesen kénytelenek lesznek a bajai háromszöget kiüríteni.

Közbe közbe pedig folytatják régi a magyar kultúrát elnyomni szándékozó politikájukat. A magyar föliratokat cirill betűs cégtáblák váltják fel. Ha egy magyar nyelvű újsághoz jut a lakosság, azt kézről kézre adják titokban, mert nyilvánosan nem szabad magyar lapokat olvasni. Úrilányokat börtönöznek be mert magyar lapokat találnak náluk.

Szabadka és Zombor — Baján kívül — a szerb terror főhelyei. Igen sokan szöknek meg e városokból.

(Forrás: Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920. március 10. / 20. évfolyam 11. szám)

Március 17-én adják meg a végleges választ békeküldötteinknek.

London, március 9. (MTI) A nagykövetek konferenciája tegnap a magyar békeszerződés területi és gazdasági feltételeit tárgyalta és megvizsgálta a magyar, román, szerb és cseh jegyzékeket.

Neuilly, március 9. (Szikratávirat) Az Echo de Paris római tudósítójának jelentése alapján azt írja, hogy Nitti olasz miniszterelnök, barátai szerint a londoni megbeszéléseken domináló szerepe játszott. Ha hinni lehet neki, akkor Nitti álláspontját diadalra juttatja és meggyőzte a szövetségeseket a versaillesi béke revíziójának szükségéről. Nitti hívei megállapítják, hogy az olasz miniszterelnök helyzete a londoni tárgyaláson aratott teljes győzelme után megtámadhatatlan és még a szocialisták sem tudnak semmi kifogást emelni ellene. A nagy dicséretek mellett is elismerik azonban, hogy Nitti távol áll attól, hogy a francia hivatalos közvélemény támogatása megnyerve volna. Amikor az Epoca ezt az Echo de Paris után közli, megállapítja, hogy Echo de Paris londoni tudósítója, amint a londoni tárgyalásokról és Nitti szerepléséről először adott hírt, elfogult volt állásfoglalásában, amikor szemére vetette Nittinek, hogy Magyarország kedvéért elhagyja szövetségeseit. A lap rámutat arra, hogy azok a területek, amelyeket Jugoszlávia magának követel, nagyrészükben magyarlakta területek, továbbá hogyha a francia sajtó azt állítja, hogy a magyarok ellenségei, a jugoszlávok barátjai a franciáknak, Olaszország szempontjából nem így áll a helyzet.

Neuilly, március 9. (A MTI szikratávirata.) Az Eclair Nitti felszólalásáról közölt tudósításait a következőkkel egészíti ki: — Nitti azzal érvelt, hogy amikor 3 millió magyart elszakítanak Magyarországtól, megsértik a nemzetiségi elvet. Ha Magyarországot túlságosan szűk határok közé szorítják, akkor örök elégedetlenséget keltenek a magyarokban, ami állandósítaná az összetűzés veszélyét. Ily körülmények közt helyesebb, ha Magyarországnak megadják mindazokat a területeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország életképes maradjon. Lloyd George megértéssel és rokonszenvvel fogadta ezt a fejtegetést.

Budapest, március 9. Az Újság jelenti: A magyar békeszerződés sorsáról az új európai szituációban Az Ujság tudósítója ma hivatalos helyről a következő felvilágosítást kapta: A magyar békedelegáció hivatalos formában még semmiféle tudósítás nem szerzett róla, hogy Nitti olasz miniszterelnök állásfoglalása mennyire befolyásolta az antant felfogását a magyar békeszerződéssel szemben. Mindenesetre a helyzet megváltozott és az egész szituáció fel van kavarva. Ilyen körülmények között minden világpolitikai esemény behatással lehet a magyar békeszerződés sorsára. Ezek az események, például az új angol belpolitikai kurzus (Asquit), az adriai kérdés megoldása, Ausztria új orientálódásai nyugatfelé, a magyar békedelegáció minden tekintetben az antant által kitűzött princípium alapján állanak. Így természetesen idősorban —mint gróf Apponyi is kifejtette — a népszavazást követelik. Viszont a népszavazást az antant szövetségeseire való tekintettel éppen azokon a helyeken rendelhetné el legkevésbé, ahol igazság és jog szerint leginkább szükség volna rá.

A Virradatnak jelentik Párisból: A Matin beavatott helyről úgy értesült, hogy politikai jegyzékünkre a Nagykövetek Tanácsa már március 17-én megadja végleges válaszát.

Neuilly, március 9. (Szikratávirat) A l’Humanité az olasz miniszterelnök legutóbbi feltűnést keltett fellépésével kapcsolatban a következőket írja: — A magyar béke revíziója aránylag nehéz, úgy, hogy ezt a békét még nem írták alá és gróf Apponyi Albert a népjog nevében tiltakozik a Magyarországra diktált békefeltételek ellen. Lehetséges, hogy Nitti nem azért szólalt fel Magyarország érdekében, mert elvi szempontok vezetik, hanem mert a magyarokat kímélni és a délszlávokat gyengíteni akarja. Gróf Apponyi mindenesetre mint ügyes diplomata a Wilson-féle elvek alapjára állott és azok értelmében követeli a népszavazást. Annyi bizonyos, írja a l’Humanité, hogy a neuillyi békefeltételek épp annyira imperialista célokat követnek, mint a versaillesi béke.

Zürich, márciu9 9. A Neues Züricher Zeitung jelenti, hogy Nikola, a nyugatmagyarországi vend nép Párisba küldött megbízottja, keresztül utazott Zürrichen és tájékoztatta a sajtót a vend nép azon kívánságáról, hogy minden körülmények között a magyarokkal akar együtt élni.

Wilson Konstantinápolynak török kézen hagyása ellen.

Washington, március 9. A Newyork World közli, hogy Wilson elnök legutóbbi jegyzékében állást foglalt Konstantinápolynak a törökök kezén való meghagyása ellen.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. március 10, 9. évfolyam / 57. szám)