Szakértői vélemény: „Szerbiában rendkívüli állapotot kellene kihirdetni, lezárni az összes határátkelőt és korlátozni a lakosság mozgását!”
Szerbia lagymatag, laza és nem túl bizalomgerjesztő intézkedésekkel „védekezik” a koronavírus terjedése ellen.
Aleksandar Vučić furcsa mentális állapotú elnök szavai szerint a „szakma” dönt a szükséges módszerekről.
No, de ki a „szakma”? A „Halál Doktor” becenevű egészségügyi miniszter és a mögötte felsorakozó két-három szenilis-gyanús aggastyán orvos és a szintén idős, 66 éves sarlatán tüdőgyógyász, aki még egy hete azt állította, a korona a világ legnevetségesebb vírusa?
Ők lennének a súlyos egészségügyi válságot kezelő szakmai elit?
Goran Belojević, a belgrádi Egészségügyi Kar tekintélyes professzora nemmel válaszolt erre a kérdésre.
Szerinte már a kezdet kezdetén rendkívüli állapotot kellett volna kihirdetni.
Ezt még talán nem késő megtenni, de minden további időhúzás súlyos következményeket idézhet elő.
Mint mondta, az iskolákat és óvodákat már régen be kellett volna zárni. Nem igaz, hogy a gyermekek nem betegszenek meg, amiről a kínai példák is tanúskodnak. Ugyanakkor tény, hogy a gyermekek ritkán halnak bele a kórba, de abszurd állítás, hogy nem adják át a kórt a felnőtteknek, utalt rá a tanár.
Rámutatott néhány rendkívüli intézkedésre, amelyekkel kordában lehetne tartani a koronavírust. Íme:
„Hermetikusan le kellene zárni az összes határátkelőt a járvány végéig.”
Fel kellene készülni ún. montázskórházak létesítésére, mint azt a kínaiak tették. Ily módon Szerbiában nem kerülnének egy helyre a vírussal fertőzött betegek a többi pácienssel.
(Olaszországban nem gondoltak időben a nagyméretű járvány lehetőségére, ezért most ott a betegek jóformán egymás hegyén-hátán fekszenek. A kórházakban teljes a káosz, az olasz egészségügyi rendszer gyakorlatilag teljesen összeomlott.)
Be kellene zárni az összes nyilvános helyet, le kellene állítani a társasági életet. Csak a boltok tartanának nyitva, de senki sem halmozhatná fel a tartalékokat. Pl. senki sem vásárolhatna 50 liter olajat, hanem csak egyet. Ha többet akarna vásárolni, ismét sorba kellene állnia.
A polgároknak ingyen kellene osztani a védőmaszkokat és a fertőtlenítő szereket.
Ezek a kellékek semmiképpen sem képezhetnék a kereskedelem tárgyát.
A fenti intézkedések gyors és maradéktalan alkalmazásával esetleg vissza lehetne szorítani a járványt, véli a professzor, aki szerint ellenkező esetben könnyen megvalósulhat az a sötét prognózis, hogy a kór kiterjed a lakosság 60-70 százalékára.
A szerbiai illetékesek sajnos úgy viselkednek, mintha egyszerű influenzáról van szó, nem pedig egy lényegében ismeretlen betegségről, amelyről azt sem lehet pontosan tudni, hány módon terjed.
A fertőzöttek számáról szóló információk csak azokra vonatkoznak, akiket „megtaláltak”, annál sokkal többen hordozzák magukban a kórt.
Az úgynevezett spanyolnáthábá mintegy 50 millió ember halt bele. A koronavírus korántsem olyan halálos (legalábbis egyelőre), de érdekes az az adat, hogy egy spanyolnáthában szenvedő beteg átlagosan két másikat fertőzött meg, míg a koronavírus esetében ez úgy fest, hogy egy beteg átlagosan 4,8 embernek adja át a kórt.
A rendkívüli állapot bevezetésének azonban Szerbiában van egy „szépséghibája”: abban az időszakban (90 nap) felfüggesztenek minden emberi és kisebbségi jogot, amivel a mostani rezsim kétségkívül durván visszaélne.
(N1 nyomán, fotó: novosti.rs)
