Templomrablás Szabadkán, a spanyolnátha kiütése óta 1239 a halálozások száma Budapesten…
100 éve írták a lapok:
Templomrablás Szabadkán.
A bácsalmási templomot is ki akarták fosztani.
Szabadka közönségét nagy izgalomba tartja egy aljas gaztett, amelyet öt hitvány gazember: két szerb katona, két lakatos és egy ezüstmíves követett el: az elvetemült gonosztevők feltörték a Szent Teréz plebánia-templomot s elraboltak hat miséző-kelyhet. Az áldoztató kehelyből az oltár mögött kiszórták a szentséget és összetiporták. A nagy szentségtartót is ellopták és ezideig még nem tudni, hogy hova került az abban őrzött szentség. Ezt a gaztettet március 5-én követték el.
A város katolikus közönsége március 7-én nagy engesztelő körmenetet rendezett, amelyen részt vettek a város összes testületei. Az istentelen gonoszok szigorú megbüntetését követeli egész Szabadka, mert újabb időben Bácska több vidéki templomát felakarták törni ismeretlen tettesek. Így legutóbb Bácsalmáson is behatoltak éjnek idején a katolikus templomban és felakarták törni a szentségházat, de a gaz munkájukat valami okból kénytelenek voltak abbahagyni és elmenekültek.
Az oláhok kegyetlenségei Debrecenben.
Hivatalos megállapítást nyert, hogy a román megszállás alatt Debrecenben és a tanyákon ötven embert gyilkoltak meg, Hajdú-vármegyében 223 gazdát lőttek agyon és ezer embert botoztak meg. Debrecen város kára a román megszállás alatt nyolc milliárd korona.
Az új kormány.
A fővárosi lapokban még mindig fenntartással közölt kormánylista helyett jelenthetem, hogy a kabinet a következőleg alakult meg:
Miniszterelnök: Simonyi-Semadam Sándor.
Belügyminiszter: Simonyi-Semadam Sándor.
Külügyminiszter: gróf Teleki Pál.
Hadügyminiszter: Sós Károly tábornok.
Kultuszminiszter: Haller István.
Földmívelésügyminiszter: Rubinek Gyula.
Pénzügyminiszter: báró Korányi Frigyes.
Kereskedelmi miniszter: (ideiglenesen báró Korányi van megbízva, de jól értesültünk arról, hogy Balogh Ferencet nevezik ki.)
Igazságügyminiszter: dr. Ferdinándy Gyula.
Közellátás: nagyatádi Szabó István.
Kisgazda miniszter: sokoropátkai Szahó István.
Népjóléti: dr. Bernárd Ágoston.
Nemzeti kisebbség: dr. Bleyer Jakab.
„József, Sándor, Benedek
— mondja a falusi időjós — zsákkal hozzák a meleget.“ Március 18-án van Sándor, 19-én József és 20-án pedig Benedek. Nem ártana, ha igazuk volna ezeknek a népies jósoknak, mert a már szépnek induló tavaszt a hideg havas eső megrontotta, bár a földeken semmi kárt sem okozott.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. március 17. / 2. évfolyam 22. szám)
Nem adták még a határidőt a béke aláírására.
Budapest, március 16. Azt a hírt, mintha már elhatározott dolog volna, hugy az antant tiz nap alatt aláíratja a békeföltételeket,megcáfolják. A francia lapok azt írják ugyan, hogy a londoni konferencia változatlanul fenntartja a békefeltételeket, de az antant hivatalos válasza még ismeretlen.
Budapest, március 16. Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter a párisi hírekről a következőket mondotta: — A hírt egyáltalán nem tudom igaznak, bár ha Párisból jött is. A magyar békedelegációról az utóbbi napokban ezzel épp ellenkező információkat kaptunk és nekem inkább az a véleményem, hogy egyelőre, amíg a német események le nem zajlanak, nem kapunk választ előterjesztéseinkre. Erre sok mindenféle jel enged következtetni, amelyekről a nyilvánosság előtt, sajnos, nem nyilatkozatom. Igen nagy meglepetés volna számunkra, ha a hír mégis valónak bizonyulna, de azt jelentené, hogy a szövetségesek még ebben a kérdésben sem egységesek.
Genf, március 16. Hivatalos jelentés arról, hogy a legfőbb tanács a magyar békeszerződés tervezetét aláírás céljából a Neuillyben lévő magyar delegációnak átadta volna, eddig még nem érkezett. Diplomáciai körökben kételkednek ama lapjelentések valószinüségében, mintha a béketervezetet változatlanul, a maga egészében kívánná 10 nap alatt aláíratni. Ezeknek a lapjelentéseknek ellentmondanak az eddig kiszivárgott hírek, amelyek szerint a londoni tárgyalások során már eddig is több könnyítést tettek a békeszerződés gazdasági feltételein. Különben is lehetetlennek tartják, hogy az alapos magyar észrevételeket en-bloc visszautasították volna.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. március 16, 9. évfolyam / 62. szám)
A spanyol járvány.
Március 15-én a Gellértkórházban felvétel volt 3 férfi, 8 nő és 18 gyermek. Meghalt 2 férfi, 3 nő és 5 gyermek. Meggyógyult 5 férfi, 9 nő, 2-gyermek. Létszám 165 férfi, 298 nő, 23 gyermek — A Zita-kórházban felvétel nem történt. Létszám 45 gyermek. A katonaságnál sem felvétel, sem halálozás nem történt. Ápolás alatt van 130 beteg. Az eddigi összes esetek száma 1099, halálozás 65. A főváros egész területén március 15-én felvétel volt 29. Meghalt 10 beteg. A járvány kiütése óta 14 189 volt a megbetegedések és 1239 a halálozások száma.
(Forrás: Pesti Napló, 1920. március 17, 71. évfolyam, 66. szám)
