„A Bánát kérdésében még nincs döntés”

100 éve írták a lapok:

Nem kell Petár Újvidéken

Amikor még divatban volt a Jászi-féle kurzus, amely teleordította a világot a Magyarországon elnyomott nemzetiségek sérelmeivel, a kedves Újvidéken úgy várták Petár királyt, mint a Messiást. Titkos konventikulumokon, zsíros disznótorok meghitt bizalmasságában nagyokat ittak a fölszabadulás örömére — amikor még „magyar járom”-ban nyögtek — és lázadozó türelmetlenséggel várták a „Szveti Száva” országának eljövetelét. És aztán megjöttek a lakk-csizmás szerbek, de nem úgy, mint fölszabadítok, hanem mint diadalmas hódítók és a kemény csizmasarok belegázolt a bunyevác-vesékbe. Belegázolt pedig olyan alaposan, hogy rác testvéreink igazában kezdték megismerni azt az elnyomást, amelyről eddig csak kényelmes jólétben olvastak hajmeresztő rémmeséket a Scotus Viatorok meg a Buxton-testvérek írásaiból. És megint megkezdődtek — de most már a valóban szenvedett sérelem elkeseredésével — a konspirációk a „fölszabadító szerb testvérek” ellen, aminek az lett a következése, hogy a szerb hatóság mindenekelőtt föloszlatta az újvidéki horvát olvasókört. Hogy miért — arra megfelel az a monstre-pör, melyet a belgrádi kormány felségsértés címén indíttatott az olvasókkor számos tagja ellen. Ezt a felségsértést pedig azzal követték el bunyevác testvéreink, hogy „Petár király fölháborító gyalázása közben” vetették el azt a lojális indítványt, hogy festessék meg a Kör számára Petár király arcképét, így mondja el az esetet egy belgrádi távirat, amely bizonyára igazat mond — nem úgy, mint a „magyar elnyomás” idején Jászi, meg Scotus Viator és a Buxtop-testvérek.

(Forrás: Nemzeti Újság, 1920. március 26, 2. évfolyam/ 74. szám)

Karađorđević Petár (Péter) szerb király. Talán még ebben az évben szobrot állítanak neki Szabadkán, az erről szóló döntést a VMSZ is megszavazta. A témával hamarosan bővebben fogunk foglalkozni

A békekötés hírei.

Neuilly, március 26. (MTI szikratávirata.) Az Excelsior jelentése szerint a nagykövetek értekezlete szerdai ülésén a magyar békeszerződés pénzügyi határozmányaival foglalkozott.

A Bánát kérdésében még nincs döntés

Bécs, március 26. (MTI) A szerb-horvát-szlovén királyság diplomáciai képviselete felhatalmazást kapott arra, hogy a román sajtóirodának azt a hírét, amely szerint a Legfelsőbb Tanács a Bánság kérdésében Románia javára döntött és hogy a Maros torkolata, továbbá Versec és Fehértemplom városa Romániáé lesz, mint teljesen alaptalant, a leghatározottabban megcáfolja.

Budapest, március 26. Párisi hírek szerint Spanyolország a versaillesi békeszerződés módosítását indítványozta a népszövetség Legfőbb Tanácsának. Hogy a módosítás mire vonatkozik, arról nem szólnak a hírek.

Hága, március 26. A (Bud. Tud. távirata) Nitti legutóbbi beszédéből és a magyar-kérdésben való állásfoglalásáról szólva a Het Volk a következőket jelenti: A 3 millió magyart, akiket a békeszerződés tervezete Magyarországtól elszakítani akar, ismét hazájukhoz kell csatolni és pedig olyan módon, hogy a magyarok által lakott, de itt ezidőszerint románok, szerbek és csehek által annektált területeket visszaadják a magyar anyaországnak. A lap végül teljesen lehetetlennek mondja, hogy az antant a béke kérdésében döntést hozhasson a magyar kifogások teljes méltatása és figyelembevétele nélkül.

Neuilly, március 26. (Szikratávirat.) A magyar békeküldöttség többszöri sürgetés után most felhívást kapott, hogy képviseltesse magát a hadifoglyok hazaszállítása ügyében tartandó tárgyaláson. Megbízottaink Kirchner Sándor alezredes, Walter Emil százados és gróf Csáky István követségi attasé holnap a külügyminisztériumba mennek, ahol a franciák képviselőivel tárgyalni fognak a hadifoglyok hazaszállítására vonatkozó szerződés megkötéséről.

Az első drótnélküli telefonjelentés.

Neuillyből jelentik: A drótnélküli telefonjelentés első kísérlete London és Róma között kitűnően sikerült. A Messaggero londoni tudósítója volt az első újságíró, aki az új találmányt használta. A London melletti Chehmsfordból, ahol a társaság kísérleti állomásra három beszélgetést adtak le. Az egyikben Scialoja olasz külügyminiszter, aki jelenleg Londonban tartózkodik, üdvözölte Nitti olasz miniszterelnököt. A másikban a brit sajtószövetség küldötte üdvözletét az olasz sajtószövetségnek, egy harmadikban a Daily News szerkesztője köszöntötte a Messaggero szerkesztőjét. Az üdvözlő táviratokra Rómából szikratáviratokban válaszoltak. A válaszokból megállapítható, hogy a felvevő állomáson mindhárom beszélgetést teljesen tisztán megértették. London és Róma között a távolság légvonalban mintegy ezernégyszáz négyzetkilométer. (MTI)

(Forrás: Délmagyarország, 1920. március 27, 9. évfolyam / 71. szám)

Békedelegációnk jegyzéke a megszállott területeken történő atrocitásokról.

Neuilly, márc. 25. A magyar békeküldöttség a békeértekezletnek újabb jegyzéket nyújtott át azokról az atrocitásokról és elnyomási kísérletekről, amelyek a megszállott területen állandóan megismétlődnek. A jegyzék rámutat arra, hogy noha mind a mai napig nem hallgatták meg azt a kérésünket, hogy ezekre a területekre ellenőrző bizottságot küldjenek, mégis az emberiséggel szemben tartozó kötelességünknek ismerjük, hogy ezt a kérésünket benyújtjuk és reméljük, hogy azt sürgősen teljesíteni fogják.

Erdélyt pedig nem adjuk!

A szülőföldjükről kiüldözött magyarok szomorú sorsának enyhítésére húsvét ünnepén országos akció indul. Az ország összes templomaiban a húsvéti szentbeszéd keretében megemlékezés történik Szent István birodalmának feltámadásáról. Az ország minden templomában egy és ugyanabban az órában emlékezik meg a papság a területi integritásról s az idegen megszállás földönfutó mártírjairól, a kiüldözött magyarokról. Húsvét ünnepén Erdélyre, a Felvidékre és a Délvidékre emlékeztető jelvényeket fognak árusítani mindenütt. A húsvéti napok szent és magyar hangulata legyen e hármas jelvény s minden magyar ember emlékei közé tegye el a nehéz idők e szomorú, de bátorító jelvényeit. Az erdélyi menekülteket segítő ügyosztály (Nagy János-utca 27. I.) fölkéri mindazokat a nőegyleteket, köröket, egyesületeket és ifjúsági egyesületeket, amelyek az integritási jelvényekkel  nemes célú propagandában részt akarnak venni s ezzel a szülőföldjükről kiüldözött menekülteken segíteni akarnak, hogy az ügyosztályt keressék föl a jelvények átvétele céljából.

(Forrás: Pesti Hírlap, 1920. március 26, 42. évfolyam / 74. szám)