Óbecse és a Török pusztítás

Becse és vidékei feldúlása

A XV. században többször is át kelt Bácskán a magyar hadsereg, csatába menet délre tartva a török ellen. Egyik ilyen alkalommal esett meg 1482. szeptember. 9-én, hogy a Temesvárra siető 10.000 török lovas a “török verő” becenévvel illetett Kinizsi Pálba futott bele 5.000 fős seregébe Becse alatt. A harc folyamán 3.000 török és 1.000 magyar vitéz lelke maradt a csatamezőn. Akik életben maradtak törökök Szendrőre (mai Smederevo) várába menekültek Kinizsi elől. Egyre gyakrabban és nagyobb haderővel zaklatták és törtek be a vidékre fosztogatni. Így az egyház kénytelen volt beavatkozni  legfőképp azért mert a nemesség és politikai hatalom nem fókuszált eléggé erre a térségre. Így 1514 húsvét vasárnapján Bakócz Tamás érsek a pápai bulla értelmében keresztes hadat hirdetett meg a törökökkel szemben. A nemesek elengedték fülük mellett ezt a felszólítást, és a jobbágyakból összeverődött keresztesekre nem nagy gondot fordította. Dózsa jobbágyai Pest környékén táboroztak még a Bácskából származó keresztesek tábora pedig Bács vidékén gyülekezett. Dózsa 3.000 főből álló hadat küldött Bácsba Mészáros Lőrinc és Nagy Antal vezetésével. A keresztes háború végül át formálódott parasztlázadásba. A törökök helyett a magyar nemesekre támadtak. Ez annak volt köszönhető hogy nem gondoskodtak megfelelően főleg a nemesek a helyi jobbágyakról akiknek földjeit folyton feldúlta a török horda. Báthori István egy sereggel jött Nagy Antal jobbágyai ellen. Ezek Bácsból Szegedre igyekeztek hogy csatlakozzanak Dózsa táborával. Becse felett és Perleknél érte be Báthori serege a lázadó jobbágyakat akiknek seregét leverték. Nagy Antal kevés megmaradt emberével a templomba menekültek ahol végül megadták magukat és elfogták. Nagy Antalt Budára vitték ahol büntetése felnyégyelés volt. Amikor tudomást vettek a török erők a Dózsa-féle lázadásról ismét betörtek a vidékre. 1524-ben feldúlták Becse faluját de a várral nem tudtak mit kezdeni mert jó elhelyezkedése volt és erős őrséggel rendelkezett.

Amíg a népünket a bosszúvágy hajtotta és a belső viszályok megosztották erőinket a török pusztítás csak egyre nagyobb lett. Annyira hogy 1521. augusztus. 29-én elfoglalták Nándorfehérvárat (mai Belgrád). 1526.augusztus.29-én a mohácsi csata elvesztésével, ahol II. Lajos király is ott életét vesztette, kezdetét vette vidékünkön is a 150-éves török uralom. Ibrahim nagyvezér a Tisza-mentét fosztotta ki. Perlek is áldozatul esett. Becse és vidéke egy feldúlt, üres, leégetett kietlen pusztasággá vált. A férfiakat megölték, a gyerekeket és asszonyokat pedig elhurcolták. Némely magyar lakta községben még csak hírmondó sem maradt. 1531-ben Ferdinánd osztrák uralkodó egyik szövetségesét Stevan Belentic vajdát küldte az akkoriban Zápolya birtokában lévő Becséje ellen. A szerb erők napokig ostrom alatt és folyamatos ágyú tűz alatt tartották a várat amíg végül a magyar őrség meg nem adta magát. Ezt követően a várat János Zsigmond vette át aki 1551-ig tudhatta magának. Ekkor ugyan is újra gazdát cserélt még pedig Ferdinánd generális Castaldo által. Ennél pedig Fráter György segítkezett. Ez nem tetszett a Szulejmánnak és megparancsolta Szokolovics ruméliai beglerbégnek, hogy 80.000 emberével és 50 darab ágyúsával vegye vissza Becse várát és Ferdinánd embereit még a környékről is verje ki. Báthori András az utolsó pillanatokban küldött támogatást Losonczi István személyében 100 fős gyalogsággal és ugyan annyi lovassal hogy megerősítsék a várat.

1551.szeptember. 11-én Csurlak (mai Csúrog) alatt várakoztak a törökök, Titelnél egy török hajóraj is megindult Becse ellen. Losonczi Istvánnak sikerült megkerülnie a török sereget és leverte a hajós flottákat. Vitézei vissza húzódtak a várba ő személyesen pedig Temesvárra ment. Szokolovics vezér tábort bontott és szeptember 15-én oldalról megtámadták a várat és sikeresen bekerítették. Két nap és két éjszaka alatt megállás nélkül ostrom alatt tartották a várat. A vár parancsnoka Szentannai Tamás többször is kirohant a vár hídján és rengeteg török katona veszett oda. Végén beglerbég cselhez fordult és meghívta a vár tábornokait sátrában tárgyalásra. Nem tudtak ki egyezni a vár átadásáról ezért szavát megszegve foglyul ejtette a sátorban tartózkodókat. Végül szeptember 19-én péntekről szombatra virradva minden erejét bevetve betört a várba és elfoglalta azt. A nagyjából 300-400 vitéz aki bent maradt megvédeni a várat, mindent lemészárolták.

Ez vezetett ahhoz hogy újra letelepedjenek a Becse és vidékein élő emberek. A letelepedés (a napjainkban ismert sörgyára környékén kezdődött) Kétvilla és Kovin-aczkó néven vette kezdetét. 1554-1590-ig Becse vidékén szélcsend volt, nagy ritkaságban csak a hajdúk portyáztak a környéken. Lassan újra éledtek a települések csak hogy újra a pusztulásba merüljön. Ugyan is a Bánátba felhúzódott szerbek felkelést szítottak akik a törökök elől menekült fel. 1594-ben megtámadták Becse várát is, ahol török helyőrség táborozott 50-60 fővel. Mégsem tudták elfoglalni mert a felkelést elfojtották így abba kellett hagyniuk az ostromot. 1593-1606 a vidék egy állandó csatatér. Török és a hajdú egyaránt pusztít és fosztogat. A lakosság elesik elmenekül vagy meghal.

Mai Becse területén folyt az élet, és fejlődött viszont nagyon sok település veszett oda a török hódoltság ideje alatt. Ilyenek:

• Botra még 1580-ban 35 adózóval. Ez a falu a mai Tisza parti sóderkirakodó és hajóállomás helyén állt. Borairól volt leginkább híres.
• Perleg 1441-ben Brankovics György bírtoka. 1580-ban 17 adózó ház van. Péterrévére haladó út és a rétből kiemelkedő részen állt. A romjait apróbb és nagyobb buckák rejtik magukban, temploma is volt a településnek. Ez a község volt tanúja a Dózsa-féle harcoknak.
• Csíkpuszta (Csikéria, Csika, Csikad, Csikanica neveken ismert) mai Csikéria. 1423-ig a Betheri nemesik birtoka. Az 1580-as török defterek 17 adózó házzal illetik. 1740 óta Becse pusztája.
• Kétvilla (Kétfülű, Kétvillova, Kitelova nevekkel említik) település a Csonkity-féle szállás környékén volt. 1462-ben Mátyás király anyjának adományozza. 1590-ben 30 adózó háza volt.
• Kőkút (mai Jezero és Bogdán szállásként is ismerik) Bogdán szállás alatt és környékén gazdak kultúrát rejteget a termőföld. Szent István idejétől valószínűleg apátság üzemelt itt. Néphagyomán ennek a tanúja. 1462-ig a Garaiak birtoka volt. Ekkor Mátyás király ezt is az édesannyának ajándékozta. 1590-ben 30 adózó házzal rendelkezett.
• Kutas helye és történelmi múltja ismeretlen adatok hiányát tekintve. Az sem kizárt hogy a Kőkúttal azonos. 1850-től a Schaffer birtok kapuján állt a felirat: Kutas. Lehet hogy a szántás vagy a mai település romokat takar de ezt az ásatások tudnák bizonyítani. Kutas helyén 1901-től Drea település lakói élnek.
• Kovin-aczkó valószínűleg a török megszállás ideje alatt 1551 után jött létre miután Becse vára elesett. A mai sörgyár környékén lehetett.

Mennyire virágzó települések voltak Becse és környékén, legalább is erről tanúskodhatnának a földjeink. De sajnos a sok vérontás és háborúzás mindent tönkre tett ami itt volt. Amikor a török elhagyta Bácskát végleg 1697-ben. Egy kietlen semmi, pusztaság és romokból állt Becse és vidéke.

Kapcsolódó: Óbecse a történelemben