Der Spiegel: Szerbiában karanténba zárták a demokráciát
A szerbiai „koronadiktatúráról” ír a Der Spiegel című német hírmagazin. A cikk szerint a járvány nyomán, a rendkívüli helyzetre hivatkozva Közép-, illetve Délkelet-Európa számos országában korlátozzák jelentős mértékben a polgári szabadságjogokat, növelik a végrehajtó hatalom jogkörét, de e tekintetben Aleksandar Vučić szerb elnök megy a legmesszebb – tudósít a 168óra.
A járvány elleni intézkedések jogszerűségét és arányosságát több esetben övezi súlyos kétely, és például Magyarországot szerte Európában bírálják az időkorlát nélküli rendkívüli állapotról szóló törvény miatt – jegyzi meg a szerző, Keno Verseck, aki egyébként tudósításaival sok borsot tört már a budapesti kormányzati főkommunikátorok orra alá. Összességében azonban – teszi hozzá – Szerbiában korlátozzák a leginkább a jogállamiságot.
Ellenzéki politikusok, polgárjogi aktivisták és független médiafelületek csaknem egyöntetűen alkotmánysértésről és államcsínyről beszélnek, amit Vučić számlájára írnak. „Szerbiában karanténba zárták a demokráciát” – mondja a Spiegelnek Natasa Kandić, a szerb emberi jogi mozgalom ismert vezetője. Vladimir Gajić ügyvéd ennél is tovább megy, és diktatúráról beszél. Szerbiában valójában csak a parlament rendelheti el a szükségállapotot, de az államfő rendelkezésére áll az a kiskapu, hogy ezt ő is megteheti, ha a törvényhozás akadályoztatva van. Vučić, arra hivatkozva, hogy betiltották az ötven főnél nagyobb létszámú összejöveteleket, megállapította, hogy a parlament akadályoztatva van, így ő maga kihirdette a szükségállapotot.
A kijárási korlátozások keményebbek, mint a többi olyan, hasonló helyzetű országban, amelyet a járvány egyelőre nem érint annyira súlyosan. Tilos közterületen tartózkodniuk a nyugdíjas korúaknak este és éjszaka, valamint egész hétvégén. A karanténszabályok megszegéséért börtönbüntetés is kiszabható.
Kormányképviselők, illetve Vučić pártjának aktivistái eközben minden további nélkül áthághatják az előírásokat. Április elején letartóztatták Ana Lalić újságírónőt, mert saját maga által begyűjtött információk alapján a kórházak ellátottságának a hiányosságairól számolt be. Egy rendelet értelmében a koronaválsággal kapcsolatban csak a szerbiai operatív törzs által jóváhagyott tájékoztatást volt szabad közzétenni. A dekrétumot csak az újságírónő letartóztatása miatti felháborodás nyomán vonta vissza Ana Brnabić miniszterelnök. Miként Magyarországon is, a kormányzat és az operatív törzs sajtótájékoztatói videón mennek, és csak emailben lehet kérdéseket feltenni.
Sonia Biserko, a szerb Helsinki Bizottság elnöke bírálja az Európai Uniót, amiért az tétlenül szemléli Vučićeljárását. Szerinte Brüsszelben azért adnak szabad kezet belpolitikai kérdésekben a szerb elnöknek, mert azt remélik, hogy hozzá fog járulni a Koszovóval fennálló konfliktushelyzet megoldásához.
A Der Spiegel megjegyzi: Aleksandar Vučić a kilencvenes években még Slobodan Milošević diktátor tájékoztatási minisztere és az ultranacionalista háborús uszítók egyike volt, most pedig Szerbia megmentőjeként adja el magát minden nap a tévében. Az államfőnek valójában nem volt szüksége arra, hogy kiszélesítse saját jogkörét, hiszen évek óta semmi sem korlátozza őt a hatalomgyakorlásban. Az eredetileg április 26-ra kitűzött parlamenti választást, amelyet végül a járvány miatt lefújtak, pártja egyértelműen megnyerte volna, már csak azért is, mert a legtöbb ellenzéki párt bojkottra szólított fel. (168 óra)
