A szabadkai magyarok…
100 éve írták a lapok:
A szabadkai magyarok
állítólagos forradalmáról közölnek az olasz lapok szerb forrásból eredő tendenciózus hírekét. Eszerint a szabadkai magyarok, április 22-ére „fegyveres fölkelést” terveztek a szerb uralom ellen, mire a szerbek ötszáz magyar családot kiutasítottak, háromszáz embert pedig statáriálisan kivégeztek. Hogy a fegyveres fölkelésnek elkeresztelt tüntetés miként folyt le, arról nincs biztos értesülésünk, igen valószínű azonban, hogy a szerb hatóságok által kikényszerített vasutas- és tisztviselő-sztrájkról van szó. A szabadkai szerb vasút-igazgatóság ugyanis kijelentette, hogy a magyar vasutasok ezentúl se lakásbért, se nyugdíjat nem kapnak. A vasutasok erre sztrájkba léptek, aminek abbahagyására a szerb katonaság bot- és börtönbüntetéssel akarta a magyarokat rákényszeríteni, de sikertelenül. A magyar munkások és tisztviselők szolidaritást vállaltak a vasutasokkal s erre jött a kemény szerb megtorlás. A római lapok egyébként a 22-én kitört tüntetésről már 19-én bő részleteket közöltek, a szerb tudósító tulbuzgalmában már 18-án megtáviratozta a olasz újságoknak, milyen eszközökkel fojtották el a szerb katonai hatóságok 22-én a magyar rebellisek lázadását.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. május 16/ 2. évfolyam 39. szám)
A magyar béke.
Zürich, május 15. (Budapesti Tudósitó.) A Newyork Sun párisi tudósítója Benes cseh külügyminiszter tárgyalásaival kapcsolatban azt jelenti, hogy Csehország, Jugoszlávia és Románia között konvenció jött létre, amely arra az esetre, ha Magyarország a békét nem írná alá, közös katonai operációkat tervez.
Versailles, május 15. A budapesti rádióállomás útján az Excelsior budapesti keltezéssel ezeket írja: A közvélemény igen nyugtalan, a végleges béke átadása óta Budapesten több tüntetés volt. Az Eclair hosszabb táviratban számol be a budapesti tüntetésekről. Az elszakadt területek képviselői impozáns menetben akartak a kormányzó elé vonulni, de a rendőrség szétoszlatta őket. Megemlíti, hogy több újság szerint a nemzetgyűlésnek nincs joga a békeszerződést elfogadni, mielőtt a Tiszántúl a választásokat meg nem ejtették. A távirat beszámol arról is, hogy a szocialista munkások május elsejei sztrájkja minden rendzavarás nélkül múlott el, hogy a gyárakban intenzív munka folyik és hogy általában az ország közgazdaságilag konszolidálódik, ami úgy látszik, erősíti az intranzigens szellemet.
Versailles, május 15. A Times és Morningpost budapesti jelentéseket közöl, amelyek leírják a békeszerződés miatti elkeseredést. A Manchester Guardian szerint a magyarok úgy vélekednek, hogy a békeszerződésben megállapított határok nem azonosak a fegyverszünet után közvetlenül tervbevett határokkal, mert a kommunista-incidens miatt a határokat Csehország és Románia javára módosították. A szerződés tiszta magyar területeket ad oda Csehországnak. A szerb határt sokkal inkább északra vették, mint eredetileg tervezve volt.
(Forrás: Délmagyarország, 1920. május 16, 9. évfolyam / 111. szám)
A Muraköz.
Mint a megszállott területeken általában, úgy a Muraközben is siralmas a magyarság helyzete. Nyelvét semmiféle hatóság előtt nem használhatja, magyar napilapok behozatala és olvasása tilos, s a kereskedőknek még régi magyar újságba sem szabad csomagolni. Az eszes felekezeti és községi iskolákat államosították minden ellenérték nélkül. Az összes állami tanítókat elbocsátották, de a hiányt máig nem tudták pótolni, úgy, hogy még most sem kezdték meg a tanítást. A tisztviselők sorsa elviselhetetlen. Fizetést a megszállás óta nem kaptak, s végül is kiutasították őket. Siralmas a földművelő osztály helyzete is. A községek meg vannak rakva katonákkal, akik mindent elrekvirálnak, lopnak, rabolnak. Bár százakra menő fogataik vannak, mégis mindig magánfogatokat rekvirálnak a legsürgősebb munkaidőben. Az erdőket kivágják, a szénát megetetik lovaikkal, a réteket lelegeltetik stb. A helyzet ma az, hogy nemcsak a magyar, hanem még a vend községek is hőn óhajtják a magyar államhoz való visszacsatolásukat.
(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. május 16, 27 évf. / 112. szám)
