Szerbiában és Délvidéken egyre csökken az öntözött területek nagysága
A szerb statisztikai hivatal adatai szerint az országban 2018-ban mindössze 46823 hektárt tett ki az öntözött mezőgazdasági terület, ami hét százalékkal kevesebb mint volt 2017-ben. A termőterület 1,5 százaléka az öntözött terület, ami a világ többi részén jóval magasabb arányt tesz ki – írja a agrotrend.hu portál.
Az országban az öntözött terület 95,3 százaléka szántó és kert besorolású, ezt követik 4,3 százalékkal a gyümölcsösök és a maradék 0,4 százalék az egyéb mezőgazdasági terület. Az öntözővíz legnagyobb részét 88,3 százalékát a felszíni folyóvizekből, a maradék mennyiséget pedig a felszín alatti vizekből, tavakból, víztározókból és a vezetékes vízből biztosították. A legelterjedtebb öntözési mód az esőszerű öntözés, amelyet az öntözött terület 93,9 százalékán alkalmaznak, 6 százalékán csepegtető és csupán 0,1 százalékán felületi öntözést.
„Arra, hogy Szerbia nem használja ki a vizekben rejlő gazdagságát a legjobb példa a Duna-Tisza-Duna csatornarendszer, amely jelenleg az egyik legnagyobb ilyen jellegű holt befektetés Európában“
Mint írják, szükség lenne a hajózhatóságnak újjáélesztésére és a csatornákból való öntözhetőség megteremtésére Délvidéken, ahol 1,7 millió hektár szántó található és 22 ezer kilométer a csatornahálózat.
Annak ellenére, hogy Szerbia és Abu-Dhabi Fejlesztési Alapja aláírtak egy 100 millió dolláros kizárólagosan az öntözésfejlesztésre irányuló hitelszerződést, ez még nem hozott látható eredményt, a projektek megvalósulása döcögősen halad.
