Egy fegyverkereskedő is részt vett a lélegeztetőgépek beszerzésében?
A szerbiai kórházak (pontosabban: a rezsim) részéről igényelt lélegeztetőgépek „sürgős” és átláthatatlan beszerzési folyamatában montenegrói, horvát, kínai és ciprusi cégek is részt vettek, mint közvetítők.
Mi több, egy belgrádi fegyverkereskedő is bekapcsolódott.
A BIRN hálózat emlékeztet arra tényre, hogy Aleksandar Martinović, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője 3697 lélegeztetőgép megrendeléséről beszélt.
Aleksandar Vučić szerb elnök a rendkívüli állapot alatt büszkén közölte, hogy az ország 1008 lélegeztetőgéppel rendelkezik. Más számok is napvilágot láttak, de senki sem tudja, melyik fedi a valóságot.
„Csak úgy repkedtek a lélegeztetőgépek.”
Négyszáz lélegeztető az egyik sanghaji raktárból kellett volna, hogy megérkezzen.
Ezekért a szerb állam (mindannyiunk pénzéből) 8,9 millió eurót választott ki.
Az üzlet azonban nem valósult meg. Az ügy a podgoricai gazdasági bíróság elé került.
Az üzletbe ugyanis közvetítőként bekapcsolódott a podgoricai BTL Medical Montenegro cég, amely tavaly mindössze 156 ezer eurós bevételt valósított meg.
Ebből kifolyólag enyhén szólva furcsa és gyanús, hogy a szerb állam pont ennek a gazdasági társaságnak fizette ki az előleget, mégpedig a komplett összeg (8,9 millió euró) nagyságában.
A montenegrói cég azonban az említett összeg átvételét követően értesítette a szerb felet, hogy mégsem tudja időben megszervezni a lélegeztetőgépek leszállítását.
A szerb állam által megbízott ügyvédi iroda április középen felbontotta a montenegróiakkal kötött szerződést és visszakövetelte a pénzt.
A podgoricai cég azonban erre nem volt hajlandó. Arra hivatkozott, hogy a szerződés felmondása egyoldalúan történt.
Az ügy emiatt a bíróság elé került.
Időközben kiderült, hogy a BTL Medical Montenegro a bizniszbe egy harmadik felet, a rijekai Exotrade céget is bevonta, mint még egy közvetítőt, amely viszont a ciprusi Segment Spec Technoexport társasággal állapodott meg – szintén a közvetítésről. Magyarán: a szerb állam csak három közvetítőn keresztül juthatott volna hozzá a megrendelt felszereléshez.
Tehát ennyien (és még ki tudja, hányan) épültek be egy üzletbe, amelynek a költségeit (nem önszántukból) a szerbiai polgárok állták.
Egyébként a ciprusi cég belgrádi kirendeltségének az igazgatója egy Jovan Gajić nevű személy, aki még három éve fegyverkereskedelemmel foglalkozott. A korrupciógyanús valjevói Krušik gyártól rendelt árut.
A BIRN azon kérdésére, hogyan lehetséges, hogy a fegyverkereskedelemről most áttért az egészségügyi felszerelés (lélegeztetőgépek, védőmaszkok, fertőtlenítőszerek) adásvételére, Gajić azt válaszolta: „Miért ne lenne lehetséges? Csak alkalmazkodunk a piachoz. Ez is ugyanolyan üzlet, mint bármelyik másik.”
Végezetül fontos megemlíteni, hogy kiderült:
a nagyszámú lélegeztetőgépre nem is volt szükség, sőt, az orvosok egy része szerint több esetben ellenhatást váltottak ki.
(javno.rs és birnsrbija.rs nyomán)
