Genetikai kutatás: Délvidéken ma is él az Árpád-házi királyok leszármazottja
Szenzációsnak ható bejelentést tett pénteki sajtótájékoztatóján Kásler Miklós emberminiszter: friss kutatási eredmények szerint az Árpád-házi dinasztia a mai Afganisztán területén alakult ki, valamikor 4500 évvel ezelőtt – írja az
Délvidéken bizonyítottan él egy Árpád-házi leszármazott: egy ottani vizsgálati mintában ugyanis kimutatták azt a genetikai jellegzetességet, ami a magyar uralkodócsaládra vezethető vissza. Hogy pontosan ki ő, magyar-e például vagy szerb, egyelőre nem tudjuk, de a felfedezés azt valószínűsíti, hogy a teljes Kárpát-medencei népességben viszonylag sok emberben lehet „királyi vér”.
Az Index cikke szerint a szerbiai Árpád-házi leszármazottra abban a kutatásban találtak rá, melyben a magyar királyi család genetikai jellegzetességeiből kiindulva akarták a dinasztia történetét természettudományos módszerekkel felrajzolni, vagy éppen újraírni. A régészeti minták genetikai elemzésével foglalkozó archeogenetika nagyon sokat fejlődött az elmúlt tíz évben.
Dúl a DNS-háború, de a genetikai adatokat minden kutató másképp értelmezi, ezért lehetünk hol hunok unokái, hol finnugorok. A magyar őstörténet kutatása messze túlmutat a tudományon.
Ha a temetkezéseken feltárt csontleletek nem károsodtak túlzottan, használható génmintát lehet venni belőlük, melyek összevethetők más, korabeli vagy mai génmintákkal. Ebből elvileg akár egy népesség eredete, vándorlásai, más csoportokkal való kapcsolata is rekonstruálható, ezért a filogenetika vagy populációgenetika mára érdekes lett a korai magyar történelem kutatásában is. Az írott források, a régészet és a nyelvészet mellett mostanában egyre inkább a genetikától várják a homályokkal teli őstörténet bogozását.
Az Árpád-házi gén nem valamiféle szíriuszi csavarodást jelent, hanem egy olyan apró mutációt, ismétlődő sajátosságot, amihez hasonlóval mindenki rendelkezik, de éppen ilyennel csak az azonos leszármazásúak. A csontdarab, amiből ezt azonosították, a Mátyás-templomban lévő királysírból származik. 2013-ban egyházi engedéllyel vettek belőle mintát, a tetem a hagyomány és a legtöbb történész szerint pedig III. Béláé volt.
Azzal, hogy sikeresen szekvenálták III. Béla genetikai markerét, az Árpád-házi dinasztia DNS-e is rögtön meglett, ugyanis ez a jellegzetesség az csak férfiágon öröklődő Y-kromoszómához kapcsolódik. Ez a genetikai profil tehát apáról-fiúra száll, ugyanez a haplotípusa a délvidéki férfinak, és ugyanez volt Álmosnak, a többi fejedelemnek, valamint az ismeretlen ősöknek is.
Forrás: Index.hu
