Mától újra mecset a Hagia Sophia keresztény székesegyház
Több ezren gyűltek össze Isztambulban a Hagia Sophiánál az első pénteki imára azóta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elrendelte, ismét mecsetként használják a keresztények és a mohamedánok számára egyaránt jelentős emlékművet.
A török nagyváros történelmi központjában álló épületnél lévő ellenőrző pontokhoz több ezer rendőrt vezényeltek ki a biztonság megteremtése érdekében. Az így biztosított területre a hívők maszkban léphetnek be.
Az épület belseje reggel a Korán szövegeitől volt hangos, ezeket fehér ruhába öltözött vallási vezetők olvasták fel, a héten a mecsetben elhelyezett kék szőnyegeken ülve.
Egy nyilatkozó hívő azt mondta, hogy 86 éves vágyuk teljesedett be, az ország államfőjének és a bíróságnak köszönhető, hogy a pénteki imát a Hagia Sophia mecsetben tarthatják.
A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaság-alapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet. A döntés miatt megbotránkozását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.
A török diktátor azt is közölte, hogy a Hagia Sophia „a nem muszlimok előtt is nyitva fog állni”.
Nagy Konstantin római császár vetette meg először az akkor még Nagy Templomnak nevezett épület alapját, amikor Bizáncból Konstantinápoly néven a keletrómai császárság fővárosa lett. Az eredeti háromhajós bazilika 325-től 360-ig épült, de 404-ben leégett. II. Theodosius építtette újjá. A 415-ben felszentelt templom 532-ben, a Justinianus császár elleni felkelés idején újra lángok martaléka lett. Justinianus azonban már 39 nappal a tűzvész után lerakta az új bazilika alapkövét, s a tűzveszély miatt megtiltotta, hogy fát használjanak az építkezéshez. Öt esztendeig dolgozott tízezer munkás, száz kiváló építőmester irányításával, a kor két zseniális építészének: a trallészi Anthémiosznak és a milétoszi Izidórosznak a tervei alapján. De személyesen foglalkozott az építkezéssel mindvégig maga a császár is. A birodalom minden részéből hordták az építőelemeket, köztük teljes oszlopokat is a heliopoliszi, ephezuszi, baalbeki és delphoi szentélyekből. A kupolát támasztó homokkőtömböket malter nélkül, olvasztott ólommal illesztették össze. Az építkezés a feljegyzések Szerint 360 mázsa aranyba került.
Amikor végül 537. december 27- én felszentelték a Hagia Sophiának, vagyis Isteni Bölcsességnek nevezett templomot, Justinianus felkiáltott: „Ó, Salamon, téged is felülmúltalak!”
Még húsz esztendő sem telt el, amikor két földrengés súlyosan megrongálta a Hagia Szophiát. Újjá kellett építeni a kupolát is. 889-ben, majd 986-ban újabb földrengések pusztításai után 994-ben harmadszor is felszentelték az akkorra jócskán megerősített épületet. 1054 július 16-án, a Hagia Sophia oltárára tette le Humbertus bíboros a Kéruláriosz Mihály konstantinápolyi pátriárka és hívei kiközösítéséről szóló bullát, ami után bekövetkezett a keleti egyházszakadás.
1453. május 29-én II. Mohamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt s harmadnap már a mecsetté átalakított Aja Szófiában tartatta meg a pénteki istentiszteletet. A falakat és a kupolát borító gyönyörű bizánci mozaikokat vastag gipszréteggel fedetté be, szószéket emeltetett és először fából, majd kőből minareteket építtetett.
A múlt század közepén, 1847- 49-ben Abdul Medzsit szultán a svájci Gaspare Fossatit bízta meg a mecset renoválásával. A művész feltárta és restaurálta a mozaikokat, de utána kénytelen volt mindet újra gipsz mögé rejteni.
Kemal Atatürk rendelte végül el 1931-ben a mozaikok feltárását. Az Aja Szófiát, rendbehozva — miután 916 évig az Isteni Bölcsesség temploma, majd 482 évig mohamedán mecset volt – 1935-ben múzeummá nyilvánították. Ma a világörökség részeként tartják nyilván.
A pénteki főimán, több száz meghívott társaságában, jelen volt az államfő is
Erdogan a hatalomban eltöltött 17 éve során kiállt az iszlám vallás betartása és a Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása mellett. Azt mondta, lehetővé kell tenni, hogy a muszlimok ismét imádkozhassanak az épületben. Elemzők szerint azért is napirenden tartotta az ügyet, mert így növelhette népszerűségét a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) híveinek körében a tavalyi választások során.
Szent László magyar királyunk leányának, Árpád-házi Piroskának ábrázolása a Hagia Sophia templomban. A mohamedán istentiszteletek idejére a keresztény mozaikokat függönyökkel és más, csúcstechnológiás eszközökkel fogják eltakarni
(MTI nyomán)
