A covid igazi következménye: súlyos válságba sodródik a szerbiai és a délvidéki állattenyésztés és feldolgozóipar!
A turizmus és a vendéglátóipar az ún. covid-járvány miatt világszerte észlelhető hanyatlása a hús iránti keresletre is drasztikus mértékben kihatott.
Mondani sem kell, hogy ez a tény közvetlenül sújtja az állattenyésztést és a feldolgozóipart, főleg azokban a szervezetlen-fejetlen országokban, mint amilyen Szerbia, ahol csak a korrupció virágzik, a gazdaság szinte minden ágazata pedig mostoha bánásmódban részesül.
A Szerb Gazdasági Kamara is beismeri, hogy a csökkentett fogyasztás következtében az állattenyésztés és a feldolgozóipar egyre válságosabb helyzetbe kerül, hiszen
a többletek halmozódnak, a kivitel pedig nem mozdul el a holtpontról.
Például az idei év első felében Vučićék mindössze 320 tonna borjúhúst exportáltak a „testvéri” Kínába.
Oroszországba pedig a borjúhús kivitele nulla (!) tonnát tett ki.
Az Európai Unió országaiba csak 150 tonna borjúhús jutott el Szerbiából.
A fentiek következtében 3 500 tonna „felesleg” halmozódott fel az említett húsfajtából, ami a gazdasági kamara szerint a hazai piacon árcsökkenést eredményezett
(csakhogy ezt az átlagfogyasztók nem nagyon veszik észre).
A sertéstenyésztés terén is hasonló a helyzet.
Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a szerb állam rengeteg húst és hústerméket importál Spanyolországból, Németországból, Olaszországból, Horvátországból és Lengyelországból. Ezek a termékek a nagyáruházak pultjain találnak helyet, háttérbe szorítva a hazai állattenyésztők portékáját.
Az év első felében az importált hús értéke 50 millió euró, az exportált húsé pedig 23,2 millió euró volt. A kivitel és a behozatal negatív aránya tehát katasztrofálisnak minősíthető!
Az itt-ott objektív problémák mellett kifejezetten szégyenteljes pl. az a tény, hogy
Szerbia nem rendelkezik egy olyan regisztrált vágóhíddal sem, amely eleget tenne az uniós követelményeknek.
(politika.rs nyomán, fotó: poljoprivrednik.net)
