Emlékek: Így harcoltak a bácskai legények az első világháborúban – 2. rész
Cikkünk folytatása az Első Világháborúban harcoló bácskai vitézekről.
Az ember aki puskalövés nélkül ejtett foglyul oroszokat
1915.január.5.
Lengyelország nyugati részében lévő Pilica folyó környéki Piotrkuv területén folyt harcaink alatt Balogh Gábor, volt szabadkai 86. gyalogezredbeli tartalékos zászlós arra kapott parancsot, hogy az oroszokról nyert híreink ellenőrzésének lehetővététele érdekében, üssön rajta valamely tábori örsön vagy járőrön és foglyok ejtésére törekedjék, akiknek vallomásai alapján azután az oroszok helyzetét tisztázhatjuk, illetve kiegészíthetjük. Ennek a feladatnak Balog zászlós rendkívüli életrevalósággal tett eleget, amennyiben a sötétség leszállta után, a még nappal kiszemelt alkalmas helyen, mindössze csak 2 katonája kíséretében lesbe állt és megvárta, míg az oroszok egyik járőre a közelébe jutott. Ekkor azután a magas hóban jól rejtőzött leshelyéről előtört és rávetette magát az orosz járőrre, amelynek 5 emberét puskalövés nélkül foglyul ejtette.
Vajda Rudolf ki lábsebével is győzelemre vezette katonáit
1915.szeptember. 6.
Vajda Rudolf volt zombori 23. gyalogezredbeli tartalékos zászlós, a brodi-környéki Krupiecznél megakadályozta az ezred balszárnyának az átkarolását és lehetővé tette támadásunk megindulását. Majd a nehéz küzdelemben hősies példáján fellelkesült embereit magával ragadva, ellenállhatatlan rohammal vetette magát az oroszokra s lábsebével is kitartott mind addig, amíg biztosítva látta a harc sikerét. Kimagasló hőstettéért az arany vitézségi éremmel tüntették ki.
Bácskai pilóta az egek ura
1918.január.11.
A háború utolsó esztendejében, repülőink sorában Kasza Sándor, volt szabadkai 86. gyalogezredbeli szakaszvezető, tábori pilóta tüntette ki magát ezen a napon, aki az 55. vadászrepülőszázadnál szolgálván, hat héten belül immár a negyedik légi győzelmét aratta. Mivel Kasza szakaszvezető összes megelőző légi útjai és harcai alkalmával kimagasló vitézségével, példás elszántságával és harci öntevékenységével tüntette ki magát és légi harcok alatt akárhányszor túlerőkkel is bátran és merészen felvette a harcot, ezzel pedig a századában volt bajtársaira lelkesítően és bátorítólag hatott, a negyedik légigyőzelme alkalmából őt az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Ugyanezt a magas kitüntetést kapta meg öt nappal későbben másodszor, amikor ugyan is már mint őrmester, a június 9-én vívott nehéz légiharcban újabb győzelmet aratott.
Az ember aki kézitusában győzte le az oroszokat, az éles fronton.
1916.január.1.
Bukovina keleti határán már 1915 december 24-én kezdődött és január 19-ig tartott sorozatos orosz támadások kivédése közben, a Rarance és Toporouctól keletre húzódó arcvonalunk védelmében számosan kitüntették magukat. Így pl ezen a napon:
Borsos János, volt szabadkai 6. honvéd gyalogezredbeli szakaszvezető, aki kiváló lelkiismeretességgel tartotta szemmel azokat az árkokat, amelyekből az oroszok szinte minden pillanatban előretörhettek. Amikor pedig ez tényleg be is következett, Borsos szakaszvezető a tartalékában volt két raja élére állt és tüstént az oroszok közé vetette magát, akiket fergeteges kézitusában leküzdött. Eközben a fogságba került szakaszparancsnokát is vitézűl és bátran kimentette az oroszok kezéből. Borsos szakaszvezető eme kimagaslóan derekas magatartását és különösképpen a kézitusában tanúsított kiváló személyes vitézségét, a nagy ezüst vitézségi éremmel jutalmazták elöljárói.
Emlékek: Így harcoltak a bácskai legények az első világháborúban | Délhír Portál
Következő cikk-sorozatunk az Első Világháborúban elhunyt bácskai katonákról és azok hőstetteikről fognak beszámolni. Három rendkívüli gyalogezreddel rendelkezett Délvidék s annak fiai bátran helyt álltak a nagy háború frontjain. A három közül a legkimagaslóbb a szabadkai kir.cs. 86-os gyalogezred, ők legfőképp az olasz és orosz hadszíntéren jeleskedtek bátorságukkal.
Forrás: De Sgardelli Caesar- Délvidék Hadtörténelme/Délvidéki Hősök Vitéz tettei: A M.KIR. Hadilevéltár Magyar Vitézi Tettek gyűjteményéből
