Interjú Sövény Ferenccel, a Magyar Mozgalom új elnökével

Mi vezetett odáig, hogy Ön került az MM élére, milyen programot tárt a választmány elé, ami meggyőzte a küldötteket?

– Az utóbbi három évben a Magyar Mozgalom Ügyvivő Testületének tagjaként vettem részt a szervezet munkájában. Korábban sem a VMSZ, sem más párt színeiben nem fejtettem ki politikai tevékenységet, ilyen téren nem rendelkeztem tapasztalatokkal, ezért sem jó, sem pedig rossz szokások, politikai fortélyok nem voltak a tarsolyomban, amit nem is bánok! Mindig is igyekeztem reálisan, józan ésszel hozzáállni a dolgokhoz. A Magyar Mozgalomnak szemléletváltásra, erősebb jelenlétre van szüksége. A hatalmi pártok valósággal beszántották a politikai teret az országban, ezzel szemben kell, hogy felvegyük a harcot, amihez új kommunikációs csatornákat, új módszereket kell alkalmaznunk. Erre a feladatra kaptam felhatalmazást a közgyűlésen egy energikus, fiatalos csapat élén.

A délvidéki magyar politika mára teljesen egypártrendszerűvé vált, az ellenzéki erők eltünésében pedig jelentős szerepe van az MM enerváltságának is, hogyan kíván ezen változtatni?

-Sajnálatos, de be kell látnunk, hogy a délvidéki magyar politikai színtéren a VMSZ és kisebb részben a haladók mindenkit megvettek kilóra. Akiket nem tudtak megvásárolni, azokat megfélemlítéssel, ellehetetlenítéssel hallgattatták el. Ma már a Magyar Mozgalmon kívül nemigen van olyan ellenzéki szervezet vagy párt, aki bármilyen választáson való részvételnek akár a minimális feltételeit is teljesíteni tudná. Nekünk is óriási feladat, hogy ekkora ellenszélben és médiasötétségben el tudjunk jutni üzeneteinkkel a polgárokhoz. Az elmúlt öt év küzdelmeiben mi is elfáradtunk, de van még aktív, tenni akaró ember a szervezeten belül, ami bizakodásra ad okot. Ahogyan vannak még tevékeny, szabad emberek is a magyar közösségben, akikben maradt még tartás és remény. Őket szeretnénk megszólítani pártállástól, világképektől függetlenül, hogy együtt tegyünk meg minden tőlünk telhetőt egy szebb, igazságosabb és demokratikusabb jövő érdekében.

Nem érzi úgy, hogy egy döglött ló nyergét bízták Önre?

– Nem mondanám döglöttnek, inkább csak fáradt és sovány. Viccet félretéve, a Mozgalom folyamatosan élt az elmúlt öt évben, még ha ez kívülről – a jelenlegi médiaviszonyok mellett- nem is tudott eléggé hangsúlyos lenni. Azon fogunk dolgozni, hogy a jövőben még több hasznos tevékenységgel segítsük a vajdasági magyarságot. Megerősítjük a szervezeti struktúránkat, hatékonyabbá tesszük az emberekkel való kommunikációnkat.

Szellemiségében és eszmerendszerében milyen irányt szán elnökként az MM-nek?

– Nem vagyok híve sem az emberek, sem a szervezetek eszmerendszerek szerinti felosztásának. A 3. évezred elején már nem is lehet klasszikus jobb és bal oldalról vagy liberalizmusról beszélni. Véleményem szerint pedig nem is kell. Pláne, hogy ezeket a megnevezéseket manapság előszeretettel alkalmazzák szitokszóként, oldalaktól függetlenül. Kisebbségi létben élve, ilyen kis közösségben mint a miénk nem lenne szabad megbélyegeznünk, kirekesztenünk egymást. A Mozgalmat egy nyitott, elfogadó, párbeszédre alapuló, szociálisan érzékeny, szolidáris  szervezetnek látom és képzelem el a jövőben. Olyan szervezet, ami a délvidéki magyarság megmaradásáért, a közösségünk morális és anyagi gyarapodásáért is egyaránt dolgozni fog.

Ennek függvényében kikkel szeretnének együttműködni a délvidéki magyar közéletben, illetve a szerbiai és az anyaországi politikai porond képviselői közül?

– A délvidéki magyar közéletben mindenkivel nyitottak vagyunk az együttműködésre, akik hozzánk hasonlóan elutasítják a tekintélyelvű, diktatórikus módszereket. Mindenkire szükség van, akinek a tisztesség, a becsület és a közösségi érdek fontosabb, mint a személyes meggazdagodás, a rokonok, barátok helyzetbe hozása vagy a szavazók bizalmával való politikai kufárkodás. Mások eltiprása helyett a párbeszédre, az együtt gondolkodásra törekszenek.

Hiszem azt, hogy akár a VMSZ-en belül is vannak ilyen emberek és őszintén bízom benne, hogy majd a Pásztor István által fémjelzett korszak után változás állhat be a délvidéki magyar közéletben.

A szerbiai helyzet egészét tekintve igen lesújtó állapotok uralkodnak. A Szerb Haladó Párt a šešelji-ideológia továbbvivőjeként semmiképpen sem elfogadható partner számunkra. Az szerbiai ellenzéki térfél széttagoltsága és megosztottsága folytán nagy problémákkal küszködik. Az együttműködést potenciálisan olyan pártokkal tudjuk elképzelni, akiknek fontos a jogállam és a demokratikus intézmények védelme, az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozás és a kisebbségek jogainak garantálása és fejlesztése.

Véleményem szerint határon túli szervezetként mindig jó kapcsolatokra kell törekedni az aktuális Magyar Kormánnyal és nem lenne szabad pártérdekek kiszolgálására használni a külhoni magyarokat. Könnyen az a helyzet állhat elő, mint most, amikor az anyaországi magyarság jelentős része ellenségesen viszonyul hozzánk, mert megvásárolt szavazókat, kizárólag a kormánypárt szekértolóit látják bennünk.

Együtt szeretnénk működni mindenkivel, aki hajlandó a párbeszédre, aki partnerként tekint ránk és a délvidéki magyar közösség egészére is.

Várható, hogy párttá alakuljon a Magyar Mozgalom?

– A jelenlegi szerbiai választási törvény a kisebbségi pártok szempontjából kifejezetten a VMSZ-re lett szabva. Duplán előnyt jelent, ha kisebbségi pártként indul valaki a választásokon. A párttá alakulás igénye megfogalmazódott már a tagság egy részének irányából, ezt a kérdést azonban majd csak a jövőben fogjuk megvitatni.

Mit üzen a délvidéki magyar választópolgároknak?

– Azt üzenem, hogy ne veszítsék el a reményt! A reményt, hogy vidékünk egy élhetőbb, jobb hellyé válhat. A vajdasági magyar ember a jég hátán is megél, feltalálja magát, túlélő típus. Viharos időket élünk, ahol nagyon nehéz megkülönböztetni a jót a rossztól, az értékeset az értéktelentől.

Ne hagyják magukat megtéveszteni, járjanak nyitott szemmel!