Szabadkai utcanevek
100 éve írták a lapok:
Szabadkai utcanevek.
Persze az utcákat is átkeresztelték a szerbek. A Kossuth utca, Szabadka korzója most Regenta Aleksandra utca. A Rákóczi utca nevét Harambašić-utcára változtatták. Ez az utca most a Rákóczi név helyett a horvát költő nevét hirdeti. De, hogy teljes legyen a szerb-horvát nagyságok névsora, van Gavrila Principa ulica is. A szarajevói gyilkosról utcát neveztek el Szabadkán! Klasszikus eset! A felszabadítók terjesztik a kultúrát Szabadkán. A balkáni kultúrát.
Megbukott a szabadkai szerb színház.
Szabadkáról jő a hír, hogy az ott szereplő szerb színtársulat nagy veszteséggel, anyagi és erkölcsi csőddel zárta idényét. Még az ottani bunyevácok se támogatták kik évek hosszú során át hozzászoktak s magyar színészethez. A város színmagyar polgársága pedig egyáltalán nem jár színházba, mióta szerbül játszanak. Újra kiderült, hogy Szabadka nem Subotica és sohase lesz az.
Közvetlen postaforgalom Bácskával.
Ezidőszerint a postaforgalmat igen nehézkesen bonyolítjuk le Bácskával, amennyiben a küldeményeket Bécs—Zágráb és viszont irányítják. Most — mint Szabadkáról jelentik — a magyar kormány a jugoszláv kormánnyal egyetértőén elhatározta,- hogy közvetlen postaforgalmat létesítenek. A forgalom lebonyolítására Szabadkán kicserélő postahivatalt állítanak fel.
Macedóniai tanítókat alkalmaznak a szerbek Szabadkán.
A megszállott Bácskából érkező hírek szerint igazi balkáni állapotok uralkodnak a népoktatás terén a szerbek által megszállott területeken. Legutóbb Macedóniából importáltak tanítókat s a bácskai pusztai iskolákba osztották be őket. A szerb megszállás tehát balkánizálja a magyar területek népoktatását s a magyar kultúra pusztul, egyre pusztul.
(Forrás: Halasi Újság, 1920. december 12. / 2. évfolyam 99. szám; 1920. december 1. / 2. évfolyam 96. szám)
Nyolcvanmilliárdjába került az országnak az idegen megszállás
Budapesten működik egy entente bizottság, mely a megszálló csapatok által okozott károk megállapításával foglalkozik.
Eddigi munkája még nem teljes, mert a szerb csapatok Pécset, Baját és környékét, valamint Újszegedet meg nem ürítették ki. A megállapított összeg nyolcvanmilliárdra rúg. A trianoni békeszerződés 15 milliárd fizetésére kötelez bennünket jóvátétel címén, a megállapított kár pedig ötszöröse ennek az összegnek.
(Forrás: Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1920. december 8 / 20. évfolyam 49. szám)
Szerb agitátor kalandja Montenegróban.
PÁRIS, dec. 6. (M. T. I.) Belgrádból jelentik: Andrija Radovićot, aki a szerbek érdekében folytatott propagandát Montenegróban, amikor Cetinjébe érkezett, a lakosság megtámadta. Bemenekült egy házba, a tömeg ostrom alá fogta a házat és kövekkel bezúzta az ablakot. Csendőrségnek kellett segítségére sietni, nehogy meggyilkolják. Éjszaka a csendőrség Cetinjéből visszakísérte szülőfalujába, Danilogradba, a lakosság azonban itt is ellenségesen viselkedett vele szemben, úgy, hogy a montenegrói szerb megszálló hatóságok kénytelenek voltak Radovićot fegyveres védőkisérettel Belgrádba vinni.
Andrija Radović montenegrói nagyszerb politikus
A szerb parlament összeállítása.
BÉCS, dec. 10. A N. F. P. belgrádi jelentése szerint az új választások eredményét tegnap hirdették ki. Eszerint a mandátumok a következőképp oszlanak meg: 95 radikális, 95 demokrata, 58 független demokrata, 50 kommunista, 24 Radić-párti, 10 parasztpárti, egy horvát parasztpárti, 3 boszniai muzulmán, 23 szerb muzulmán, 39 klerikális néppárti, 2 szociáldemokrata, 4 nemzeti szocialista, 14 horvát parlamenti egyesülési, 1 köztársasági és 1 frankpárti.
RORATE.
A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.
A gyertyák rendre gyúlnak,
A minisztráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.
Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifju pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!
Juhász Gyula.
(Forrás: Szeged, 1920. december 7, 1. évfolyam, 95. szám; 1920. december 11; 1. évfolyam, 98. szám)