A zentai kórház leépítését tervezik – Bánátba költöztetnék az osztályokat
Nemrégiben egy átfogó egészségügyi reformtervet mutatott be a szerbiai Egészségügyi Minisztérium, amelyet csak „egészségügyi mestertervnek” neveznek. Ennek a célja, hogy átszervezzék a jelenlegi egészségügyi rendszert, oly módon, hogy az minél többeknek elérhető legyen, és az minél gazdaságosabban működjön.
Legalábbis hivatalosan ez a cél, csak hogy az átalakítás egyik nagy vesztese a délvidéki magyarság lehet, hiszen a tervezet érintené a zentai közkórház, illetve az adai, csókai, magyarkanizsai és törökkanizsai egészségházak munkáját is.
Portálunk információi szerint a zentai közkórház átminősítését és osztályok megszüntetését, jobban mondva kiszervezését, nagykikindával való összeolvasztását tervezi az illetékes minisztérium. A zentai átalakítás azzal járna, hogy több kisebb ellátási osztály megszűnne és azokat a tervek szerint Nagykikindára helyeznék át. Többek között a rákos betegek számára fenntartott Onkológiai osztály is megszűnne Zentán, de a helyzet ettől sokkal drasztikusabb is lehet, hiszen a tervezet bekebelezésről és összeolvasztásról szól.
A „mesterterv” arról ír, hogy a zentai kórházat beolvasztják a nagykikindai intézménybe létrehozva egy Észak-Bánáti ellátó központot, amelyhez csatlakozni fog az összes környékbéli egészségház is. Ez azt jelenti, hogy az észak-bánsági központi ellátó rendszerbe nem csak a zentai kórházat, de szinte a teljes Tisza-menti magyar tömb egészségügyi rendszerét, így az adai, csókai, magyarkanizsai és törökkanizsai egészségházakat is beolvasztanák.
Emiatt pedig a jövőben a délvidéki Tisza-menti tömbben élő magyarság azon részének, akiknek eddig Zentán vagy esetleg a helyi egészségházakban megoldható volt az egészségügyi kezelése és ellátása, és ott jó eséllyel az anyanyelvén, magyarul is eltudták látni a panaszait, azoknak a jövőben Nagykikindára kellene utaznia az ellátásért.
Az átalakítással kilátástalanná válna azon egészségügyi dolgozók helyzete is, akik jelenleg Zentán vagy az említett egészségházakban dolgoznak. Hiszen amennyiben nem vállalnák a napi szinten 100 kilométerrel növekvő táv okozta többlet ingázást a munkahelyükre, akkor nem alkalmazzák majd őket tovább. Sőt, sokuk (valószínűleg) az országban sem maradna ezután, ez pedig újabb csapás lenne mint a szerbiai egészségügy, mind pedig a délvidéki magyar közösségre nézve, hiszen leginkább magyar dolgozókat (és betegeket) érintene az átalakítás.
Megemlítendő azonban az is, hogy a tervezet, Dél-Bánátban, ahol a szerbek abszolút többségben vannak, ott már figyelembe veszi a gazdasági és demográfiai sajátosságokat. Így ott, Pancsova és Versec esetében megmaradnak az egészségügyi központok, de ez Zenta és a Tisza-menti ellátórendszer esetében már nem igaz.
Több szervezet azonban összefogott és magánszemélyek, civilek bevonásával követelni fogják, hogy ne alakítsák át a zentai kórház működési struktúráját. Ám az még nyitott kérdés, hogy a helyi és az anyaországi politikum szeretne-e és egyáltalán képes-e felemelni a szavát és tenni a délvidéki magyar egészségügyi ellátás legkiemelkedőbb intézményének a beolvasztása ellen.
