Így változtak az elmúlt tíz évben a magyar ingatlanárak
Magyarországon az ingatlanok napjainkban is a saját lakhatást szolgálják leginkább, a befektetési célokkal történő vásárlásnak általában másodlagos szerepe van. Általános vélekedés azonban, hogy a lakóingatlan biztos befektetést jelent. Ezen a vonalon elindulva cikkünkben megvizsgáltuk hogyan változtak az ingatlanárak az elmúlt évtized folyamán Magyarország öt legnépesebb városában.
A 2008-2009-es gazdasági világválság következtében a magyar ingatlanpiacot is a mérséklődő ingatlanárak, a csökkenő tranzakciószámok és a nehezebb finanszírozási lehetőségek jellemezték egészen a 2014-es év környékéig. Ezután újra lendületet vett az ingatlanpiac, amelyben a stabil és kiegyensúlyozott hitelpiaci növekedésnek fontos szerepe volt. Napjainkban pedig a járványhelyzet befolyásolhatja a legnagyobb mértékben a piaci szereplők helyzetét.
A családi házak árának alakulásában is jól megfigyelhető ez a tendencia
Az Ingatlannet.hu statisztikai adataiból is jól látható, hogy az öt legnépesebb város: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged területén is csökkenő tendencia mutatkozott meg az ingatlanpiacon a világválságot követő években. 2011-ről 2016-ra minden megfigyelt városban csökkentek az átlagárak. Majd a legtöbb településen, a fellendülés időszakában, 2016-ról 2021-re már igencsak megugrottak az átlagárak.
A fővárosban kínált családi házak tekintetében elmondható, hogy az első öt évben minimális csökkenés volt megfigyelhető az ingatlanpiacon, ezzel szemben az évtized második felében annál nagyobb ütemű drágulást figyelhettünk meg. A 2016-os árakhoz viszonyítva a 2021-es átlagárak már 67 százalékkal emelkedtek, így elérve az 571 ezer Ft/m2-es átlagárakat.
Viszonylag nagy áremelkedés volt még megfigyelhető a szegedi és a debreceni házak átlagáraiban is. A 2011-es árakhoz viszonyítva napjainkban Szegeden 38 százalékkal, Debrecenben 34 százalékkal kínálják drágábban az eladó házakat. Ez az összeg egy szegedi családi ház esetén – 120 m2-es alapterülettel számolva – akár 14 millió forintos értéknövekedést is jelenthet.
Pécs városában már valamivel kisebb mértékű árváltozásokat figyelhettünk meg, az első öt évben itt is csökkenés, majd áremelkedés volt jellemző. 2011-ben még átlagosan 234 ezer, majd 2021-ben 297 ezer forintos négyzetméter áron kínálták az eladó házakat.
Miskolc bizonyult az egyetlen városnak ahol nagyjából azonos átlagáron vásárolhattunk házat 10 évvel ezelőtt, mint napjainkban, hiszen az átlagos árfekvés csupán 30 ezer forinttal emelkedett négyzetméterenként az elmúlt évek során.
A téglalakások nagyobb mértékben drágultak
A téglalakásoknál szintén a fővárosban figyelhető meg a legnagyobb mértékű árváltozás az öt város tekintetében, azzal az eltéréssel, hogy itt folyamatos áremelkedést figyelhettünk meg. Méghozzá a 10 év során 92 százalékkal emelkedtek az átlagárak.
Debrecenben és Szegeden szintén nagymértékű változásról beszélhetünk, mivel a debreceni lakások átlagára megduplázódott, a szegedi tégla építésű lakások pedig 78 százalékkal drágultak az elmúlt 10 év során.
Pécs és Miskolc területén ugyan alacsonyabb átlagárakról beszélhetünk, de a változás még így is eléri Pécs tekintetében a 60, Miskolc városában pedig a 70 százalékos árnövekedést.
A kereslet növekedésére számíthatunk a jövőben
A lakásáfáról szóló rendelet alapján, Magyarországon 2022 decemberéig minden elkezdett lakásépítési, társasház és családi ház építési projekt esetén 5 százalékos áfával történik az építkezés, ami több százezres nagyságrendet is jelenthet a következő időszakra nézve az új lakások tekintetében. A rendelet hatására tehát nagy valószínűséggel egyre több új építésű lakás fog a piacra kerülni a jövőben, mely változásokat fog előidézni az ingatlanárakban. A kereslet megerősödése mellett áll még a nagy népszerűségnek örvendő otthonteremtési program is.
