100 éve „féregmentességi” igazolást kértek a szerb határőrök a szerb-magyar határon

100 éve írták a lapok:

Bizonyítvány a féregmentességről.

= Idill a demarkációs vonalon —

Szabadkai úri ember látogatott meg minket szerkesztőségünkben, aki elmondotta, hogy szabályszerű jugoszláv útlevéllel jött át a demarkációs vonalon. A határállomáson azonban feltartóztatták, mert „féregmentességről” nem volt bizonyítványa.

Első hallomásra meghatónak tetszik, hogy a jugoszláv hatóságok olyan figyelmesek, hogy  férgestestű embert nem engednek be Csonka-Magyarországba.

— De a szerbek, — beszélte a szabadkai úriember — ezt a bizonyítványt anyagi spekulációból követelik. Bizalmasan közlik az utassal, hogy itt van egy hatósági orvos, aki 50 jugoszláv koronáért hajlandó őt megvizsgálni, és a bizonyítványt kiállítani. Az ember — csakhogy átjuthasson a határon — leszurkolja a hatósági orvosnak az 50 koronát, a bizonyítványt meg is kapja, — anélkül, hogy megvizsgálnák. Tehát nem annyira a férgeket, mint az 50 koronákat igyekeznek a spekuláns szerb határőrök visszatartatni.

(Forrás:  Halasi Újság, 1921. március   16, 3. évfolyam, 22. szám)

A „katonaszökevények“ ellen

A szerbek be sem várták nemhogy a békeszerződés ratifikálását, de még a békekötést sem, máris jogtalanul soroztak Bácskában. A magyar, német, bunyevác hadköteleseknek nem sok kedvük volt a hadseregbe bevonulni. Inkább elbujdostak. Ezek ellen most rendeletet adnak ki a szerbek. A rendelet szerint az összes szülők, akiknek „katonaszökevény  fiuk van, kötelesek fiuk tartózkodási helyét a rendeletben előírt hatóságnál és idő alatt bejelenteni. Azt a szülőt, aki ezen intézkedésiek nem tesz eleget, egy havi elzárással és 1000 dinár pénzbüntetéssel büntetik”. Hallatlan önkény, szinte őrültséggel határos  katonaköteles egyénekért a szülőket tenni felelőssé. Ha a háborúban a magyar kormány is ezt a mértéket alkalmazta volna a szerb katonaszökevények ellen, például Bácsszenttamáson, kevés szerb szülő kerülte volna el a börtönt.

(Forrás:  Halasi Újság, 1921. március   30, 3. évfolyam, 26. szám)

Rokkantak nyugdíja Bácskában.

A szerb hivatalos lap közli azt a szabályzatot, mely a katonai rokkantak, az elesett, elhalt és eltűnt katonák s azok családjainak nyugdíját és segélyét megállapítja. A szabályzat 8. cikkelye a következőket tartalmazza: „Nyugdíjak és pótlékokban csakis azon állampolgáraink és azon idegenek részesülnek, akik a szerb, vagy egy szövetséges hadseregben mint önkéntesek szolgáltak“. A  magyarság árulói kapnak nyugdíjat, a magyarok nem. A magyar, német, román származású rokkantat avval biztatja a szerb kormány, hogy a békeszerződés ratifikálása alkalmával opciójogot biztosíthatnak maguknak valamelyik utódállamban.

Hamis ötdinárosok.

Az ötdinárosokat is vígan hamisítják. A hamisítvány oly tökéletlen, hogy könnyen fölismerhető. A papiros, amelyre a hamis ötdinárosokat nyomták, sokkal simább, mint az eredeti bankjegyek papirosa, a nyomás fakó, elmosódott. A szerb papírpénzeknek általában az a hibája, hogy — kivéve a 100 és 1000 dinárosokat — könnyen hamisíthatók.

(Forrás:  Halasi Újság, 1921. március   23, 3. évfolyam, 24. szám)

Budapesten járt a király.

BUDAPEST, márc. 31. Az MTI jelenti: Szombaton, e hó 26-án éjjel fél 11 órakor IV. Károly király váratlanul megjelent Szombathelyen és a püspöki palotában szállott meg.

A lelkigyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tartózkodó Vass József közoktatásügyi miniszter gróf Teleki Pál miniszterelnököt, aki családostól a vasvármegyei Iváncon Sigray Antal ker. kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepeket, a legsürgősebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszólítást éjfél után 2 órakor kézhez véve gróf Sigray kormánybiztossal együtt hajnalban Szombathelyre érkezett és csupán ott szerzett tudomást a király megérkezéséről.

A miniszterelnök és Vass miniszter reggel fél 7 órakor Budapestre indult, hogy a reggel 8 órakor elutazó királyt megelőzzék és a kormányzónak a szükséges jelentéseket megtehessék. Géphiba következtében azonban csak a király beérkezése után jöttek meg.

Boldog IV. Károly magyar király

A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormányzót és hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének feltárása mellett rámutatott annak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal el is utazott anélkül, hogy bárki mással érintkezett volna.

A kormányzó a király megjelenése által előidézett súlyos helyzet megoldása céljából a kormány Budapesten időző tagjait, valamint az ünnepik alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust tanácskozásra hívta meg, akik a kormányzónak az ország érdekében követett eljárást megnyugvással vették tudomásul.

A kormány Budapesten lévő tagjai a kormányzó elnöklete alatt ismételten megtartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket, valamint lépések törtékek aziránt is, hogy a királynak idegen országok területén át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a király Szombathelyen várja be, ahol gróf Teleki Pál miniszterelnök személyesen gondoskodott a király biztonságáról, valamint arról is, hogy a király itt tartózkodásának magánjellege minden tekintetben megóvassék.

Eddigi megállapítás szerint a király utazásáról egyetlen  magyar tényezőnek sem volt előzetes tudása s az felelőtlen befolyásra vezetendő vissza.

Az egész országban teljes a nyugalom.

(Forrás:  Szeged, 1921. március  31, 2. évfolyam, 74. szám)

Evakuáló-bizottság Szabadkán.

 BUDAPEST, márc. 21. (Saj. tud.) A Virradat írja: A Magyarországnak odaítélt újszegedi háromszögben a szerbek megszigorították a  statáriumot. Este 6-tól reggel 6-ig zárórát rendeltek el. Akik 1914 június 30. óta költöztek erre a területre, jelentkezni kötelesek. Ennek oka az, hogy Szabadkára megérkezett az ántánt bizottsága, mely a kiürítés végrehajtását fogja elrendelni.

(Forrás:  Szeged, 1921. március  22, 2. évfolyam, 67. szám)

Nyílt harc Szerbia és Montenegró között.

 ZÁGRÁB, márc. 4. Szerb területről érkezett utasok szerint Szerbia és Montenegró között kiütött a nyílt harc.

(Forrás:  Szeged, 1921. március  5, 2. évfolyam, 53. szám)

Nikita meghalt.

I. Miklós Petrović-Njegoš király

PÁRIS, márc. 2. (Saj. tud.) A Havas – ügynökség jelenti: Miklós (Nikita) montenegrói király tegnap Antibesben  meghalt. Haláláról táviratilag értesítették leányát, az olasz királynét és az olasz királyt, akiket a temetésre várnak. A temetés időpontját még nem állapították meg.

(Forrás:  Szeged, 1921. március  3, 2. évfolyam, 51. szám)