Hogyan lett vakcinahatalom Szerbia?
A Szputnyik V és a Sinopharm-vakcinákat is gyárthatják Szerbiában, ráadásul mindkét olótanyag esetében bődületes kapacitást emlegetnek az érintett felek. Aleksandar Vučić haladó elnök ezzel nagy diplomáciai sikert arat, de nem biztos, hogy mindez anyagilag is megéri-e Szerbiának.
Nagy-Britanniát követően a balkáni országban adták be eddig lakosságarányosan a legtöbb koronavírus elleni oltást a kontinensen, közel 2,5 millió ember kapta meg. Közülük ráadásul több ezer külföldi is.
A Balkánon elindult a tömeges vakcinaturizmus, elsősorban a környező országokból, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Macedóniából és Albániából érkeztek Szerbiába.
Februárban a szerb elnök Yuri Borisov orosz miniszterelnök-helyettessel abban állapodott meg, hogy Szerbiában is gyártani fogják a Szputnyik V oltóanyagot. Egy hónappal később el is készült az erre irányuló stratégia, majd a múlt hét végén megszületett a megállapodás, mely szerint a belgrádi Torlak Intézet megkapta az oltóanyag sorozatgyártásához szükséges engedélyeket.
A tervek szerint május 20-tól elindul a gyártás, és mivel addigra a lakosság nagy részét Szerbiában beoltják, a célpiac elsősorban a környező országok lesznek.
Nemcsak az orosz, de a kínai vakcina regionális gyártója is Szerbia lesz valószínűleg. Vučić március elején, az Egyesült Arab Emirátusban jelentette be, hogy a Sinopharm-vakcina gyártását is vállalnák, Kínával és az öböl menti országgal összehangoltan.
