Szomorú évforduló Herkócán, a csetnikvajda gaztetteinek egyik délvidéki helyszínén
A szerémségi Herkóca településen, ahol 29 évvel ezelőtt Vojislav Šešelj és követői felolvasták annak a 17 katolikus vallású polgárnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű faluból, a helybelieket ma is rosszullét kerülgeti Vojislav Šešelj hírhedt csetnikvajda neve hallatán (és időnkénti jelenlététől).
Ráadásul Šešelj 2019-ben 40 ezer euróért házat vásárolt Herkócán. Ezt a házat csetnikstábnak kiáltotta ki.
A VMSZ nem tiltakozott ez ellen, pedig a faluban a kilencvenes években nemcsak horvátok, hanem magyarok is a Szerb Radikális Párt áldozatai voltak.
Nem sokkal a fent említett 17 polgár elűzése után a szerb szélsőségesek még húsz horvát és magyar családot kényszerítettek távozásra.
Az őshonos lakosság megfélemlítése tovább folytatódott. Egy lakost meggyilkoltak, többeket pedig megvertek.
Egyes adatok szerint
végül mintegy 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Helyükre „természetesen” szerb menekülteket költöztettek.
A szerb soviniszták a település horvát nevét szerbre „keresztelték”, Herkócából (Hrtkovciból) Srbislavci lett. Később nemzetközi nyomásra mégis visszaállították eredeti nevét.
Az egyik ott élő horvát nő elmesélte, jól emlékszik mindenre, ami a kilencvenes években történt, de egyszerűen nincs ereje erről beszélni. Egy másik horvát asszony szavai szerint azok borzasztó idők voltak, hihetetlen, hogy az emberek mi midenre vetemedtek. Mint mondta, például az ő házára kézigránátot dobtak. Az összes megpróbáltatás és veszély ellenére úgy döntött, mégis Herkócán marad.
Ivica Živković plébános elmondása szerint a kilencvenes évek elején az állandó fenyegetések és a félelem miatt sokan elhagyták otthonukat, falujukat. Akik maradtak, megpróbálnak előre nézni, de aligha fogják valaha is elfelejteni a három évtizeddel ezelőtti eseményeket.
„Érdekes”, hogy
a Herkócán és más helyeken történt etnikai tisztogatás idején Szerbia és Montenegró szövetségi kormányának igazságügyi minisztere a ma VMSZ-hez közelálló Várady Tibor jogász volt.
Később azt nyilatkozta, hogy ő elítélte a történteket, de nem tudott hatni az eseményekre, mert a valós hatalom nem a szövetségi szervek, hanem a szerb köztársasági kormány kezében összpontosult.
Az úgynevezett szerb rendszerváltást követően bűnvádi eljárás indult a herkócai helyi közösség (immár megboldogult) egykori elnöke, Ostoja Sibinčić ellen, aki nagy mértékben volt felelős a faluban történt etnikai tisztogatásért. Sem Sibinčićet, sem más háborús bűnösöket azonban nem ítéltek el a herkócai szörnyűségek miatt.
Kivéve Šešeljt.
A csetnikvajdát a hágai törvényszék részben a Herkócához köthető háborús uszítása, etnikai tisztogatása és erőszakos cselekedetei miatt 10 év börtönre ítélte.
Šešelj azonban a
hátborzongató bűnei ellenére két éve mégis Herkócára költözhetett a szerb állam engedélyével, ahol ismét kedvére provokálhatja és terrorizálhatja a helyi lakosságot.
(fotó: www.vseselj.rs/biografija)
A kép csak illusztráció
