80 éve fejezték ki hűségüket Magyarország iránt a szabadkai bunyevácok
80 éve írták a lapok:
A bunyevácok nem hullatják könnyeiket Jugoszláviáért
A szabadkai bunyevácok pünkösd hétfőjén tartották meg nagygyűlésüket, amelyen hűséget fogadtak Magyarországnak és hódolatukat fejezték ki Magyarország kormányzójának. Az ünnepséget a Szent Teréz templomban istentisztelet és zászlószentelés vezette be, majd a gyűlés résztvevői – mintegy négyezren (közöttük olyanok is voltak, akik 1918. november 25-én „küldöttként” jelen voltak a magyar államtól való elszakadását proklamáló ún. „Nagy Nemzetgyűlésen”, mint például a Marko Jurić, Pero Bajić – A szerk. megj.) – zárt sorokban vonultak fel a nagygyűlés színhelyére. Zászlóik alatt jöttek a bunyevác tűzharcosok, a bunyevác legény-egylet és nőegylet tagjai, azonkívül Grga Vuković dr. volt zombori országgyűlési képviselő vezetésével a zombori bunyevácok nagyobb küldöttsége. Igen festői látványt nyújtott a népviseleti ruhákba öltözött csikériai bunyevác lányok csoportja.
A nagygyűlést Đula Skenderović földbirtokos nyitotta meg, aki kijelentette, hogy a bunyevác lakosság azért gyűlt össze, hogy örömének adjon kifejezést, hogy ismét a Szent Korona védelme alá került.
„Hűségünket és ragaszkodásunkat fejezzük ki aziránt a nép iránt – mondotta – amely mindenkor testvérének fogadott és tekintett bennünket. Hűségünket és ragaszkodásunkat fejezzük ki Kormányzó urunk, az első magyar iránt, aki szívén viseli a bunyevácok sorsát”.
Pero Bajić a rokkantegyesület elnöke a bunyevác tűzharcosok és hadirokkantak nevében szólalt fel és a többi között hangoztatta, hogyha a nagy háborúban a magyarok és bunyevácok tudtak együtt harcolni és a nagy háború előtt ezen a földön tudtak békében élni, akkor a jövőben is tudnak testvériesen együtt dolgozni az új Magyarország fölépítése érdekében.
„A huszonhárom évi idegen uralom -mondotta – kemény iskola volt számunkra. Megtanított bennünket arra, hogy azt a földet, amelyben őseink nyugszanak, még jobban megszeressük és megbecsüljük. Mi hadirokkant és tűzharcos bunyevácok kijelentjük, hogy igen is dolgozni akarunk Magyarország újjáépítéséért és hű állampolgárai akarunk lenni Szent István Magyarországának, készséggel és odaadással követjük egyedüli vezérünk vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónk minden parancsát és ha kell készek vagyunk még nagyobb áldozatot is hozni és még hősiesebben harcolni, mint a világháborúban”.
A nagy tapssal fogadott beszéd után Grga Vuković dr. volt zombori nemzetgyűlési képviselő mondta el ünnepi beszédét.
„Az az állam – mondotta többi között – amelynek vezető nemzete zászlajára jelszóként a rablás, a korrupció és a vele élő többi nemzetiség felosztását írta, nem maradhatott fenn. Az ilyen nemzet maga mondott ítéletet önmaga fölött és maga idézte elő pusztulását. Jugoszlávia összeomlása az események természetes következménye volt és egyetlen bunyevác sem hullatott könnyet a néhai Jugoszláviáért. Nekünk sűrű zárt sorokban kell haladnunk a magyar állam iránti hűség és lojalitás útján. Teljes bizalommal kezdünk új életet és az a remény tölt el bennünket, hogy a magyar nép továbbra is nagylelkű lesz, nem tekint bennünket másodrendű állampolgároknak, mint a szerbek, hanem testvéreket lát bennünk,akik minden erőnkkel részt akarunk venni Magyarország szebb jövőjének kiépítésében. Mi bunyevácok és sokácok a néhai Jugoszláviában többet szenvedtünk, mint bármely más nemzetiség”.
A hatalmas lelkesedéssel fogadott beszéd után felszólalt még Josip Mamužić dr. és Bíró Károly dr. udvari tanácsos, volt szabadkai polgármester, aki átvette a felszentelt magyar zászlót, a bunyevác lakosság hűségének jelképét. Végül elhatározták, hogy a nagygyűlésről hódoló táviratot intéznek nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzóhoz. /MTI, 1941. június 2./
Odaadás és hűség
23 év után játszottak először a magyar színészek Újvidéken
Újvidéken huszonhárom év után pénteken játszottak először a magyar színészek. Az előadás a levente otthon 1200 személyes zsúfolásig megtelt nagytermében volt. Jung közoktatásügyi tanácsos üdvözölte a közönséget és a színészeket. Hangoztatta, hogy ez a találkozás egyedül a Kormányzó úr bölcs országlásának köszönhető. A beszédre Beleznai Unger színigazgató válaszolt, majd a János vitéz előadása következett. /MTI, 1941. június 1./
Honvédszobor Szabadkán
Szabadkán mozgalom indult meg abból a célból, hogy a városban honvédszobrot állítsanak fel. Vasárnap dr. Bíró Károly volt magyar polgármester elnöklésével bizottság alakult a szobor létesítése érdekében szükséges gyűjtés megindítására. A bizottság ülésén 32.000 pengő gyűlt össze a szobor-alapra. /MTI, 1941. május 18. /
Bíró Károly, Szabadka minden idők egyik legnagyobb jótevője haláláig hűséges volt Magyarországhoz és a szentistváni magyar állameszméhez, s utolsó leheletéig ragaszkodott az ország ezeréves történelmével megszentelt határaihoz
50 ezer bunyevác megmozdult, hogy kifejezést adjon Szent István koronájához való hűségének
A Szabadkán élő 50 ezer bunyevác megmozdult, hogy kifejezést adjon Szent István koronájához való hűségének. A szabadkai bunyevácok 400 képviselője vasárnap a városháza közgyűlési termében értekezletet tartott a szabadkai őslakos Mamužić család egyik tagjának, Ivan Mamužić elnöklésével. Az értekezleten résztvevők elhatároztak, hogy június 2-án nagygyűlésen fejezik ki hűségüket Magyarország és Horthy Miklós kormányzó iránt. /MTI, 1941. május 18. /
„A bácskai szerbek vezetői kifejezték hűségüket Magyarország iránt“
