VMSZ-es képviselői erkölcs: Egy fenékkel több lovat megülni?
Nem sokan emlékeznek már Aleksandar Vučić hét évvel ezelőtti kezdeményezésre, miszerint „egyetlen politikai tisztségviselőnek sem lehet dupla funkciója, mert büntetésben részesül. Úgy tűnik, hogy ez a kezdeményezés csak egy nyarat ért meg” – írta július 12-én a Danas c. ellenzékinek tartott belgrádi napilap.
– Akkor (2014-ben) néhányan lemondtak a kettős funkcióról, napjainkban azonban szinte nincsen képviselő akinek nem kettő, de öt-hat funkciója is van. Mindez az Adminisztratív Bizottság áldásával, amely az új parlament összehívásától mintegy ötven képviselő követelését hagyta jóvá, és a Korrupció Ellenes Ügynökség engedélyével.
A Danas a több tisztséget ellátó szerb parlamenti képviselőkkel együtt arról is beszámol, hogy a vajdasági/délvidéki magyar politikai vezetők közül kinek van „kettős funkciója”, illetve ki ül két széken, húzza a dupla fizetést?
– Hogy az Adminisztratív Bizottság engedélyét a második tisztség ellátására csak az nem kapta meg, aki nem kérte, mutatja az adat is, miszerint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/Vućić Magyarjainak Szövetsége) képviselői csoportjának csaknem minden tagja kihasználta ezt a lehetőséget. Az illetékes képviselői bizottság eleget tett Kiss Nándor, Úri Emese, Fremond Árpád, Pék Zoltán, Úhelyi Ákos és Pásztor Bálint kérésének.
A junior I. Pásztornak tavaly októberben két alkalommal is engedélyezték új tisztség betöltését, amelyek közül az egyik tagság az Újvidéki Egyetem Tanácsában. A Képviselőház weboldalán nem tüntették fel, hogy melyik másik tisztségről van szó és az is ismeretlen, hogy ezeknek a tisztségeknek a betöltéshez engedélyt kapott-e a Korrupció Ellenes Ügynökségtől.
Az Ügynökség weboldalán található szeptemberi adatok szerint, az ifjabb Pásztor négy tisztséget lát el – (2020. augusztus 3-tól, hatodik mandátumban) képviselő Szerbia képviselőházában (a VMSZ frakcióvezetője), Szabadka Városi Képviselő-testületének az elnöke (2020. augusztus 21-től), ahol tanácsnok is, valamint a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány Igazgató Bizottságának elnöke. Egyedül az utóbbi tisztséget látja el térítésmentesen – közli a lap.
A tisztségeinek felsorolásából hiányzik azonban, hogy 2014 szeptemberétől előbb, tanársegéd, most pedig docens, az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán. Ez mellett a VMSZ Elnökségének is – sorrendben harmadik, de nem befolyás tekintetében – az alelnöke. Elvégre az apukának, Pásztor Istvánnak, minden biztos szavazatra szüksége van a testületben és a folytonosságot is biztosítani kell.
Nem feltétlenül biztos, hogy az – egyébként nem politikai alkatú – junior I. Pásztornak nincsenek egyéb tisztségei is.
A „noszai ménesgazda tulajdonosként” elhíresült szenior Pásztor (István) 2007. május 5. óta a VMSZ elnöke, 2012. június 21. óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke, de betölti „a Palics Park Kft. közgyűlési elnöki posztját” is.
Mi keresnivalója van egy képviselőházi elnöknek egy korlátolt felelősségű társaság élén? Naiv kérdés! Csakis a pénzért! Ez csak Szerbiában, „a korlátlan lehetőségek országában” képzelhető el!
A Danas a véemeszes képviselők között nem említi Kovács Elvirát, aki sorrendben a VMSZ második alelnöke, a szerb parlament alelnöke, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnöke, a Külügyi Bizottság tagja, az Európa Tanács Szerbia állandó küldöttségének a tagja, stb.
Nem csoda, hogy „az Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) adatai szerint Kovács Elvira, a VMSZ képviselője 2016 és 2019 között az adófizető polgároknak több mint 12 millió dinárjába került, ezzel ő a ’legdrágább’ parlamenti képviselő Szerbiában”.
Okrész Rozália, a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának az igazgatója, akinek az életrajzát még a pártja (VMSZ) honlapján sem találni, 2020 decemberétől a VMSZ köztársasági képviselői csoportjának a tagja lett.
– Ökrész 2012-ben került a Magyar Szó Lapkiadó Kft. élére, s azóta ő az igazgatója a cégnek. Az ő ideje alatt távolították el vagy mondtak fel önként azok a munkavállalók, akik nem értettek egyet a lap szerkesztéspolitikájával, amely Varjú Márta főszerkesztői posztra történő érkezésével abban merült ki, hogy a VMSZ-ről egyetlen kritikai hang se jelenhet meg, a párt politikusaival hímes tojásként bántak és bánnak a magukat újságírónak tartó személyek – írta a kinevezése kapcsán a Szabad Magyar Szó.
A közvélemény mind a mai napig nem kapott megnyugtató választ a kérdésre sem, hogyan lehet Ökrész a VMSZ parlamenti képviselője, mivel „a Szerbiai Újságírókódex szerint az újságírói munka összeegyezhetetlen a politikai párt színeiben történő tevékenységgel”.
Külön kérdés lehetne az is, hogy Ökrész (és általában a többi képviselő) egyáltalán mennyire felkészült a parlamenti munka, a képviselői feladatok végzésére? Szerbiában és a VMSZ-ben erre viszont nem sokat adnak.
A VMSZ képviselőházi frakciójának kilencedik tagja a közéletben teljes ismeretlen Gyivánovity Dániel, szabadkai vállalkozó, akiről azt sem tudni, hogy – a véemesz tagságon kívül – mivel érdemelte ki a parlamenti képviselőséget?
– A kettős tisztségek számából ítélve a mostani képviselőházi összetételben, Aleksandar Vučić kezdeményezése, hogy a tisztségviselők nem végezhetnek több helyen munkát, nem valósult meg. Csak egy nyáron tartott. Boban Stojanović politikai elemző azt mondja, hogy az elnök számos populista intézkedései közül ez csak az egyik – írja a Danas.
– Ritka az elhivatott képviselők példája, akik a munkájukat a szó valódi értelmében látják el. Ma már szinte elképzelhetetlen Vladimir Pavićević példája, aki az egyetemen befagyasztotta a munkaviszonyát, hogy a képviselőházzal és a képviselői munkával foglalkozhasson. Ez az egyik mutatója, mennyire megalázott és végső fokon nem fontos a képviselői tisztség – értékelte a Danasnak a téma kapcsán Stojanović
Több funkció ellátása – ebben az esetben a haladó VMSZ tisztségviselői részéről – arról tanúskodik, hogy a hatalomban lévők igyekeznek minél több széket és az ezzel járó fizetéseket, privilégiumokat megszerezni. Az „addig üsd a vasat, amíg meleg” közmondáshoz igazodva, gondolván talán, hogy a politikában az egyik napról a másikra könnyen „hoppon” lehet maradni. Kérdés viszont, hogy a munkájukat több helyen hogyan, milyen eredménnyel tudják végezni? Vagy ez nem is fontos, csak a pénz? Hogy a téma erkölcsi vonatkozását ne is említsük.
A véemeszes képviselők megcáfolták a magyar közmondást, miszerint „egy fenékkel nem lehet két lovat megülni”. Sikerült nekik egyszerre nem kettő, hanem több több lovat is megülni, illetve fizetést felvenni!
Tisztességes az ilyen viszonyulás a magyar választópolgárok iránt?