Megint áll a bál: A horvátok Teslát tennék az euróra, a szerb fél tiltakozik
Már tavaly novemberben bejelentette Andrej Plenković horvát jobbközép kormányfő, hogy a délkelet-európai ország 2023-tól kész bevezetni az eurót. Ennek érdekében persze az elkövetkező két évben még számos feltételnek kell megfelelniük, de a kormány a jegybankkal közösen elindította a kunáról az euróra való átállást előkészítő programot – írja az Azonnali.
Július elsején közölte Plenković, hogy országa felkészült – azaz Zágráb számára 2023. január elseje lenne a céldátum, amikor leváltaná a kunát az euró.
Ha ezt sikerül elérniük, Horvátország lesz a hetedik új EU-tagállam (a balti államok, Szlovénia, Szlovákia és Ciprus mellett), amely bevezeti a közös EU-s fizetőeszközt.
Az Eurobarometer felmérése szerint Horvátországban a lakosság 61 százaléka támogatja az euró bevezetését, és 37 százalék van ellene.
A szerb Nikola Tesla a horvát érmén?
A horvát euró-csatlakozás kapcsán már arról is megszületett a döntés, hogy milyen szimbólumok legyenek a horvát euróérméken. Mint ismert: miközben az euró bankjegyek minden tagállamban egységesen néznek ki, az érméken az egyes államok megjelenithetik saját híres alakjaikat és jelképeiket. A horvát jegybank a kormánnyal közösen a következő szimbólumokat javasolta:
- valamennyi érme háttere a híres horvát, piros-fehér „sakktábla“ lenne, ami Horvátország cimere is;
- a két euróson Horvátország térképe lesz;
- az egyeuróson egy nyest (ami horvátul kunának hívnak, ennyiben kicsit átmentik a régi fizetőeszközt az újra);
- az 1, 2 és 5 eurócentesen pedig a régi horvát glagoljica írásjelei lesznek láthatóak.
A győztes ehelyett Nikola Tesla, szerb származású amerikai fizikus-feltaláló lett, akit – mivel az akkor Magyarországhoz tartozó Horvát-Szlavónországban született egykoron – a horvátok is magukénak tartanak.
Ebből persze rendszeres vita van Zágráb és Belgrád között (Belgrádban a repér Nikola Tesláról van elnevezve), mert a szerbek meg arra hivatkoznak – jogosan –, hogy Tesla lika-krbavai szerb családba született. 2018-ban Aleksandar Vučić szerb államfő azt is mondta, hogy „ha ma élne Tesla, a horvátok megölnék“.
Elvégre Tesla éppen azon horvátországi régióból származik, ahonnan 1995-ben Franjo Tuđmanék kiűzték a szerbeket, akiknek száma már csak 4 százalék az egész országban.
Tesla kapcsán a szerbek Magyarországot is kritizálták, mert a magyar tankönyvekben a feltaláló horvátként szerepel. Igaz, a szerb kisebbség budapesti (budimpeštai) gimnáziumát viszont Tesláról nevezték el.
De horvát részről jogosnak tartják azt a felvetést, hogy Tesla horvát területen született, Szerbiával nem volt semmiféle kapcsolata.
Noha horvát részen született szerb családba, egyetemre már Grazba járt, élt Budapesten és Mariborban (Marburgban) is, majd Puskás Tivadar ajánlásával Párizsba, és végül az Egyesült Államokba távozott.
Szerbia tiltakozik
A szerb média azonnal reagált a horvát döntésre, és számos lap tiltakozott az ellen, hogy a horvátok Teslát szerintük megint ki akarják sajátítatni.
A szerb, kormányközeli Kurir bulvárnapilap botrányt emleget a zágrábi döntés kapcsán, és azonnali bocsánatkérést vár el. A lap emlékeztet arra, hogy 1992-ben a jobboldali horvát kormánypárt, a HDZ átneveztette Gospić városában a Tesla teret, és ugyanabban az évben horvát paramilitáris erők felrobbantották a Tesla-emlékművet is.
Az Informer revolverlap pedig azt emlegette fel, hogy az a Horvátország akarja most Teslát az euróra tenni, ahol usztasák a második világháború alatt meggyilkolták Tesla hátrahagyott rokonságát is.
Forrás: Azonnali
