„Többszázmilliós kárt okoztak a szerbek az újszegedi háromszög erdőiben“
100 éve írták a lapok:
A szerb trónváltozás.
A minisztertanács hétfőn foglalkozott a trónöröklés kérdésével, de érdemleges határozatot nem hozott. Amennyiben a király állapotában tartós javulás áll be, a nemzetgyűlést 13-ika és 15-ike között ülésre hívják össze. Az egybehívandó ülésen fogják megválasztani azt a küldöttséget, amely , a hazatérő király elé utazik az olasz határig. A nemzetgyűlés ünnepélyes ülését, amelyen a király esküt tesz az alkotmányra, szeptember 20-ika után tartják meg.
Szeged, 1921. szeptember 1 / 200. szám
Szarajevó teljesen a horvát és bosnyák felkelők kezén van
A felkelők negyven kilométerre nyomultak előre Szerbia felé – A horvát és bosnyák katonák átpártolnak a felkelőkhöz – Sándor király nem megy haza – izgalmas minisztertanács Belgrádban – Életbeléptetik a cenzúrát
A tegnap esti minisztertanácson a szarajevói kérdéssel és főleg a cenzúra életbeléptetésével foglalkoztak. Éleshangú felszólalások hangzottak el Pašić veszedelmes politikája ellen.
— Ennek és semmi másnak köszönhetők azok a gyászos jelenségek, amelyek állandó izgalomban tartják a közvéleményt — mondotta Danić miniszter.
Felszólította Pašićot, hogy hagyja félbe átláthatatlanul veszélyes kilengő politikáját, lépjen azonnal a cselekvés terére,és ha nem is engedi minisztertársait szóhoz jutni, legalább nyílt kártyákkal játszón,hogy ne legyenek örökös tájékozatlanságban.
Szó esett a lapok támadásairól is,amelyekkel a kormányt illették. Cikkeket olvastak fel, amelyek mind a kormányt támadják. Heves szóváltás kerekedett és Pašić csak nagy nehezen tudta lecsillapítani a kedélyeket. Pašić a királykérdés bonyodalmait kezdte fejtegetni, mire kitört a botrány. Petrović egy külföldi lapból felolvasott egy cikket, mely szerint Pétert méreggel ölték meg.
A miniszterek felugrává helyeikről kiáltották:
— Pašić, ez a te műved!
Pašić erélyesen visszautasította a vádat és kijelentette, hogy neki nem állott útjában Péter. Figyelmeztette a vádaskodókat, hogy amikor Boszniában élethalálharc folyik, akkor nem lehet az időt ilyen „csekélységekkel“ eltölteni.
Petrović helyeselve Pašić szavait, kijelentette :
— Hagyjuk a halottakat nyugodni.
A minisztertanács elhatározta, hogy a cenzúrát szeptember elsejével kezdődőleg életbelépteti.
Az esti lapok a borzalmas boszniai vérengzésekről számolnak he.
A boszniai szerb hivatalnokok nagy tömege érkezik naponta Szerbiába, akik rémesebbnél-rémesebb dolgokat beszélnek az ott történtekről.
A Tribuna értesülése szerint a Szarajevó ellen küldött kormánycsapatok vonatát összeütköztették egy tehervonaital. Ennek következtében a vonat teljesen roncsokra zúzódott a lennulázó katonasággal együtt.
A síneket mindenütt felszedték s a régi bosznia-szerbiai határ mentén felkelő bandák vadásznak sziklahasadékokban meghúzódva a szerb katonákra. A határmenti kórházak á borzalmasan megcsonkított sebesültekkel vannak tele. Egy egész zászlóalj szerb gyalogság hollétéről nem tudnak.Valószínűnek tartják, hogy a felkelők fogságába kerültek.
Egyes hírek szerint a harmadik ezred,amelyet Szarajevó ellen küldöttek, tisztjeit lemészárolva, a felkelőkhöz pártolt.
A felkelők számát százezerre becsülik,akik a legmodernebb felszereléssel és nagyágyuparkkal vannak ellátva.
Szarajevót teljesen a felkelő bosnyákok — horvát tisztek vezetése alatt — tartják megszállva és az erőd-vonaltól keletre-40—50 kilométerre harcvonalba fejlődve nyomulnak előre, maguk előtt űzve a fejetlenül menekülő kormánycsapatokat, amelyek rabolva, gyújtogatva, embereket elhurcolva sietnek a felkelők bosszúja elől.
Petruc, a felkelők vezére a Kriangerődben ütötte föl hadiszállását, innen irányítja a hadműveleteket és állandó összeköttetést tart fenn Zágrábbal. Csapatai valósággal lelkesednek érte és a bosnyák és boszniai horvát nép seregestől özönlik zászlója alá.
Belgrádban megfoghatatlannak találják, hogy honnan jutottak fegyverhez a felkelők?A kormány gyanúja Olaszországfelé irányul s annak ellenére, hogy a belgrádi olasz követ kijelentette, hogy kormánya semmi esetre sem részes a felkelők felfegyverzésében, a szerbek mégis az olaszokat gyanúsítják.
A Demokrata szerint a 9-ik ezred egy százada Havira százados vezetése alatt átpártolt a felkelőkhöz.A lap hibáztatja az intéző köröket, hogy olyan ezredeket küld a felkelők ellen, amelyekben horvát,sőt bosnyák legénység is van.
— A kormány élete. — írja —’ a boszniai eseményeken múlik.
Ugyancsak a Demokrata közli Sándor király Párisból keltezett táviratát, amely
— a lap szerint — a következőképpen szól:
— Helyzet feszültségére , tekintettel,szeptember 15-re tervezett utazást elhalasztom. Rómába utazom egyelőre. Sándor.
A távirathoz fűzött kommentárban, kiemeli a lap, hogy „vannak itt Belgrád, akik gondoskodnak arról, hogy Sándor trónörököst elriasszák a hazajöveteltől.
Magyarság, 1921. szeptember 3 / 195. Szám
Többszázmilliós kárt okoztak a szerbek az újszegedi háromszög erdőiben.
Teljesen elpusztították a vadállományt Is. — Hogy biztosítják a szerbek Szabadka téli faellátását ? — A szabadkai erdők nagyrésze felszabadult.
A szerbek kivonulása óta már körülbelül két hét telt el, úgy, hogy most már a felszabadult területeken lankadatlan erővel megindulhatott a megszállás okozta pusztítások kár összegének felbecsülése. Ez a munka azonban roppant nehezen megy, ami tekintetbe véve azt, hogy a szerbek balkáni módra, amerre csak megfordultak, alapos pusztítást végeztek, nem is csodálható. A középületek kifosztásáról már többizben beszámoltunk olvasóinknak, a magánosok kárát most írják össze. De nem csak az állami javakban és a magánosok tulajdonában tettek nagy kárt a szerb „hódítók”, hanem kimondhatatlan pusztítást vittek véghez a felszabadult területek erdeiben is. Erre vonatkozólag ma felkerestük a szegedi erdőhivatalt, ahol a szerbek erdőpusztitásáról a következőket mondották:
— A szerb megszállók az újszegedi háromszög erdeiben többszázmillióra menő kárt okoztak barbár pusztításaikkal. A teljes kárösszeg mindezideig nem volt megállapítható. Az erdőkön kívül tönkretették a vadállományt is, az egész felszabadult területen alig találni vadat. Maga ez a cselekedetük is milliós kárt jelent.
— A demarkációs vonalmenti pénzügyőri szakasztól egy jelentés étkezett ma hozzánk, amelyből kitűnik, hogy a szerbek a Rivó-erdőből még mintegy 400 katasztrális holdnyi területet tartanak jogtalanul megszállva. A jelentés szerint, a megszállott Rivó-erdő fáit mind kivágják és Szabadkára szállítják az ottani lakosság tűzifaszükségletének biztosítására. A Rivó-erdőben eddig körülbelül tizenötmillió korona kárt okoztak.
— A felszabadult erdőségek közül a legértékesebb a szabadkai erdő, mely Szabadka város tulajdona ugyan, de jelenleg magyar területen fekszik. Ez az erdő körülbelül 5000 katasztrális hold, értéke az ország faellátásának szempontjából felbecsülhetetlen. A szegedi erdőhivatal körletébe tartozó felszabadult erdőségek hivatalos megvizsgálása most van folyamatban. A felülvizsgáló-bizottságot Kiss Ferenc erdőtanácsos vezeti.
Szeged, 1921. szeptember 4 / 203. szám
Ahol tilos a magyar beszéd.
A szabadkai rendőrfőkapitány újabban elrendelte, hogy a rendőrség a felektől minden esetben kívánja meg a szerb nyelvű érintkezést. A rendőröknek különösen megtiltotta, hogy az ügyvédekkel magyarul szóba álljanak, sőt a magyar nyelvű beadványok elfogadását is megtiltotta.
Magyarság, 1921. szeptember 8 / 199. szám
A szerbek Temes megyében felgyújtottak egy oláh házat.
Temesvárról jelenti a Magyarság tudósítója: Az új iskolai év megnyitása óta nagyon kiélesedett az oláh-szerb ellentét a szerb megszállás alatti bánsági részekben. A szerb közoktatásügyi miniszter rendelete szerint ugyanis azok a gyermekek, kiknek szülei szerbül is tudnak valamit, kizárólag szerb iskolákba vehetők fel; e rendelet alapján az oláh iskolákat megszüntették, arra hivatkozva, hogy a temes-torontálmegyei oláhok mind tudnak szerbül. Az oláhok most gyermekeiket inkább iskolázás nélkül hagyják, mintsem a szerb iskolákba írassák be. Több községben zavargások törtek ki és a szerbek Temeskubin és Kökénye községekben tizennégy oláh gazda házát felgyújtották és porig leégették. Zavargások voltak Pancsován is. A fegyvergyakorlat címén mozgósított tartalékosok nagy csapatokban vonultak be Pan-csovára, várván Belgrádba szállításukat. Az oláh legények oláh kokárdát tűztek fel mellükre s így vonultak végig tüntetőleg a városon; az állomás előtt azonban egy nagy csoport szerb megrohanta őket, letépte a kokárdákat és elégette, az oláh legényeket pedig megverte. A temesvári oláh lapok véreshangú cikkekben követelnek bosszút.
Magyarság, 1921. szeptember 11 / 201. szám.
A szerbek kultúrharca
A Bácskából elszomorító hírek érkeznek. A szerbek, úgylátszik, tervszerű kultúrharcot indítottak a magyar apácák szerzetházai és iskolái ellen. A zombori zárda elvétele után, úgylátszik, sorra kerülnek a többi magyar zárdák is. Futakon a Chotek gróf által alapított árvaház vezetését kivették az iskolanénék kezéből, az árvaházat szélnek eresztették, a kiüldözött nővérek pedig a napokban érkeztek meg a kalocsai anyaházba. Kúlán is megtiltották a nővéreknek a tanítást, bár még egyelőre a zárdában maradhattak. Most kézimunka és zenetanításból tengődnek. A kanizsai és szabadkai szerzetházak felől is nyugtalanító hírek érkeznek, napjaik szintén megvannak számolva.
Magyarság, 1921. szeptember 16 / 205. szám
Felszámoló szabadkai pénzintézetek.
A szabadkai Kereskedelmi és Iparbank, egyik legrégibb szabadkai pénzintézet, mely 50 év előtt alakult, elhatározta felszámolását. Intézeti házát már el is adta, a zágrábi Srpska Banka másfélmillió koronáért vette meg az épületet. A szabadkai Szerb Takarékpénztár szinte felszámol és a zágrábi Srpska Bankába olvad bele.
Szegedi Uj Nemzedék, 1921. szeptember 13 / 206. szám
Gyémántmisés plébános.
A szerbektől megszállott bácskai Bezdán községben Meszner István apátplébános most tartotta gyémántmiséjét. 60 éves papságából negyven évet a bezdáni plébánián töltött, 1881-ben lett bezdáni plébános, de már előbb is működött ott, mint káplán és adminisztrátor.
A szerbek magyar területen elfoglaltak egy magyar őrsöt
Mint a M. T. I. jelenti Pécsről, a Siklóstól délkeletre fekvő Olt községtől kétkilométerre az ántánt által kijelölt országhatártól innen fekvő Eperjespusztáról,melyet a szerb katonaság még megszállva tartott, a szerb őrség tegnapelőtt kivonult Tótföldi őrségünk erre szeptember 17-én Eperjespusztát megszállotta. Aznap, az esti szürkületben 20 gyalogos és 40 lovas szerb katona Eperjespusztát körülfogta, ott levő őrsünket meglepte, le fegyverezte és elfogta. A hírek szerint az őrs legénységét Pélmonostorra kísérték a szerbek. A szerb eljárás jogtalan volt, mert Eperjespuszta az ántánt döntése értelmiben Magyarországot illeti meg és a szerb katonaság a pusztáról már előzetesen kivonult.
Magyarország, 1921. szeptember 20 / 208. szám
