80 éve írták: „Tovább épül a Délvidék”
80 éve írták a lapok:
Európa valamennyi országa minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy a háború következtében előállott nehézségeket leküzdje és előteremtse az ország mindennapi életéhez szükséges anyagokat. Európában talán Magyarország az egyetlen ország, ahol a háború okozta nehézségek leküzdésén túl még építőmunka is folyik. A magyar kormány és a magyar társadalom hihetetlen erőfeszítéseket tesznek abból a célból, hogy a nem rég visszatért magyar területeken újból meginduljon a normális élet. Az alig pár hónapja visszacsatolt Délvidék olyan lázas iramban dolgozik, hogy az, aki csak a szerbek munkáját ismerte, szinte el sem hinné, hogy a még alig félévvel ezelőtt álmos szerb kolónián utak épülnek, házak nőnek ki a földből és újra virágzik az élet. A magyar kormánynak és a magyar társadalomnak a figyelme az élet minden kis rezdülésére kiterjed. Nincs a gazdasági vagy kulturális életnek egyetlen olyan megnyilvánulása sem, mely ne foglalkoztatná a magyar vezetőket és nincs olyan probléma, amelynek megoldását minden erőfeszítéssel minden jóakarattal megoldani ne akarnák.
Természetesen elsőrendű kötelezettsége a kormányzatnak, áthidalni a háború okozta nehézségeket. Délvidéknek az ellátása elsőrendű feladat. A kormány megszervezte, elsősorban is az élelmiszerellátást, nehogy ez az élelmiszerben gazdag vidék, az egyre fokozódó kivitel következtében élelem nélkül maradjon. Ennek a vidéknek nincsen szene, fája, és kicsi az ipara, tehát megtörténtek a gondoskodások arról, hogy a legszükségesebb hiányzó nyersanyagokkal és hiányzó iparcikkekkel ellássák. Ma nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a Délvidék téli fűtőszükséglete biztosítva van és ezt a szükségletet az anyaország biztosítja.
A háborús hiányok pótlásán túl, folyik az építő magyar élet. Elsőrendű és talán legfontosabb kötelesség volt, a mezőgazdaság észszerű és modern beszervezése. Az elmúlt húsz év alatt, minthogy a jugoszlávok jól tudták, hogy ez a föld előbb-utóbb visszakerül az anyaországhoz, formálisan koloniális helyzetbe került és az istenáldotta délvidéki földeken rablógazdálkodás folyt. Sok helyen a föld kiuzsorázása következtében leromlott a termés és a magyar hatalomnak első gondja volt a talajjavítás a leromlott földeken. A legkomolyabb szakértők járták végig a földeket, hogy megállapítsák, melyik föld milyen terményre a legalkalmasabb. A homoktalajok feljavítása érdekében megindult a somkóró termesztés. Bevezetik az országnak annyira szükséges olajmagvak termesztését és a takarmány termesztést. A nincstelen szegény parasztcsaládok között kiosztották azokat a földeket, amelyeket a bevonuló csapatok elől annakidején a Balkánról betelepített szerb parasztok elhagytak.
Az elmúlt hónapban 146 földműves család jutott Zentaőrsön földhöz. A magyar kormányzat jól tudja, hogy a mezőgazdasági népesség fölemelése nem mehet anélkül, hogy ezzel kapcsolatban ne fejlessze az ipart, a kereskedelmet és a közúti hálózatokat. Éppen ezért megalakult a szabadkai kereskedelmi hivatal, amely összpontosítani fogja a délvidéki produktumokat, hogy minél szervezettebben, minél jobb árakat érjenek el a délvidéki produktumok. Megalakult az OKH fiókja, mint önálló pénzintézet, amely kellő hitellel látja el az arra szorulókat. Tovább folyik a vasúti és úthálózat kiépítése az elmúlt hónapban fejezték be a 226.000 P költséggel épült Kiskunmajsa—szabadkai utat. Utakkal látják el a Szabadka-környéki tanyavilágot és a jövőben az utak következtében közelebb kerülnek a délvidéki tanyák természetes centrumokhoz, a városokhoz. Rendezték azt az ipar-dzsungelt, mely a szerbek alatt virágzott. Rendeletileg léptek föl a kontárok ellen, hogy megvédjék a képzett iparosokat és bevezették az iparostanonciskolákat. Az elmúlt hónapban megszervezte a kormány a délvidéki iparos-kiállítást és ezzel is a délvidéki iparos társadalom segítségére sietett. Zomborban és Óbecsén most fejeződtek be a munkáslakások építései, ahol a szegény munkások és parasztok házakat kaptak kerttel és gazdasági udvarral. Az elmúlt hónapban a magyar kormányzat folytatta azt a kitartó építő munkát, amit az első hónapokban azonnal a visszacsatolás után megkezdett. Gondoskodni kellett elsősorban a munkásság helyzetéről, annak munkalehetőségéről és emberi életszínvonaláról. Ebben a hónapban rendezte a kormány a munkásság bérkérdését, amennyiben a délvidéki ipari munkásság fizetését az anyaországi munkásság fizetésének nívójára emelte. A háborúval együttjáró áremelkedések természetszerűleg az élet megdrágulását hozták magukkal, épp ezért a kormányunk gondoskodott nemcsak az anyaországban, hanem a visszacsatolt Délvidéken is arról, hogy a munkások lehető legkevésbé érezzék a háborús drágulásokat. Éppen ezért úgy a munkásoknak, mint a tisztviselőknek fizetését rendeletileg 15%-kai emeltette fel. A bérjavításon kívül gondoskodik a munkások elhelyezkedéséről s csupán az elmúlt hónapban a Magyar Nemzeti Munkaközpont egyetlen városban, Újvidéken, 2800 munkanélkülit juttatott munkához. Az iparosság megsegítésére különböző intézkedéseket és rendelkezéseket hozott a kormány. A Nemzeti Önállósítási Alap kölcsönsegélyeit kiterjesztette a Délvidékre is. A fiatal iparosok nagyobb összegű kölcsönhöz jutnak, hogy önálló exisztenciát teremthessenek. A fiatalok úgy, mint a már üzemmel bíró iparosok nyersanyag ellátásáról ugyancsak a kormány gondoskodik. Ezáltal sikerül a tisztán mezőgazdasági tájnak az iparát emelni és amilyen szakmában ipar még nincs, ipart teremteni.
A munkáskérdéseken túl nagyban folyik az építő munka a Délvidéken. Rendbe hozzák az elhanyagolt újvidéki téli kikötőt és ezzel Újvidéket az ország Budapest utáni legnagyobb téli kikötőjévé emelik. Ezek a munkák már megkezdődtek és nagy iramban haladnak a befejezés felé. Szabadkán a napokban kezdték meg az elhanyagolt vízvezeték és csatornázás kiépítését. Az elmúlt 20 esztendő alatt Szabadka ezen a téren olyan borzalmasan elhanyagolt volt, hogy a vízvezeték és a csatornázás terén a legbalkánibb városnál is alacsonyabb színvonalon élt. Ezenkívül a Délvidék városainak az útjai olyan siralmasak voltak, amilyeneket még a legelhanyagoltabb távolkeleti országokban sem találhatunk. Kormányunk nagy lendülettel kezdte meg az útépítési munkát és már idáig is sikerült legalább járható állapotba hozni az utakat.
A gazdasági életen túl mindent elkövet a kormány és a társadalom, hogy emelje a visszacsatolt Délvidék kulturális nívóját. A magyar egyetemi városokba délvidéki kollégiumok épültek, ahol ennek a területnek a tanulóifjúsága készül a jövőre. Újvidéken kollégium épült a Zágrábból és Ószerbiából visszaköltözött magyar középiskolai ifjaknak. A falvakban mint például Topolyán a különböző egyesületek részére közös kultúr-otthont építettek. A szegedi egyetem Szabadkán is megszervezi előadásait a szabadegyetem keretében. A délvidéki magyar földművelési szövetség megindította a Délvidék valamennyi városában az irodalmi és zenei kultúrestéknek megszervezését. A halódó délvidéki irodalmi folyóiratot újraszervezik és Szegeden egy új délvidéki folyóiratot szerveznek.
Népegészségügyi téren kiépült a Zöldkereszt mozgalom. A Zöldkeresztes védőnők, akik a Délvidéken nyertek beosztást, számuknál fogva nem tudják ellátni a rájuk bízott hatalmas feladatot, éppen ezért minden kedvezményt megadnak azon célból, hogy a délvidéki leányok Zöldkereszt védőnő-diplomát szerezhessenek.
Magyar külpolitika, 1941, 22. Évfolyam / 11. Szám
Bácsfeketehegyen felavatták az országzászlót
Szabadka, november 3. Kunhegyes község lakossága orszagzászlót ajándékozott Bácsfeketehegy községnek. Az országzászlót vasárnap avatták fel ünnepélyes keretek között. Az ünnepi beszédet Ágoston Sándor délvidéki református püspök mondotta. /MTI/
Felavatták Újvidéken a Magyar Revíziós Liga által ajándékozott zászlót
Újvidék, november 4. Újvidéken vasárnap a leventeotthonban 1500 ember jelenlétében ünnepélyesen avatták fel azt a zászlót, amelyet a Revíziós Liga ajándékozott a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség újvidéki fiókjának. A zászlót dr. Kundl Karoly volt újvidéki városi tanácsnok adta át, aki 23 évvel ezelőtt volt kénytelen elhagyni szülővárosát. A Polgári Magyar Daloskör a Szózatot énekelte el, utána dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója mondott beszedet. Megköszönte a Délvidék magyarságának, hogy minden szenvedés és elnyomatás között megőrizte magyarságát . Dr. Nagy Iván, a DMKSZ újvidéki fiókjának elnöke tartott ezután beszédet, majd az ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. /MTI/
Ötmillió pengő Bács-Bodrog vármegye útügyi költségvetése.
Zomborból jelentik: Bács-Bodrog vármegye útügyi alapjának jövő évi költségvetését most tárgyalták le Zomborban a kereskedelmi minisztérium kiküldött bizottsága és az érdekeltek. A végösszeg ötmillió pengőt tesz ki az útügyi költségvetésben. Illetékes hely nyilatkozata szerint az úthálózat, ha ilyenről egyáltalán beszélni lehet, olyan elhanyagolt és az államépítészeti hivatal szakértői szerint tíz évi munkára és 40—50 millió pengőre lesz szükség, ha teljesen rendbe akarják hozni és karban tartani. Jelenleg a Szabadka—Zombor, valamint a Bácsalmás—Bajmok közti úton folyik az útépítés.
Szabadka csak elsőrendű színtársulatot enged falai közé.
Szabadkáról jelentik: Az új színikerületfelosztás alapján, amelyet az Országos Színművészeti Kamara dolgozott ki és terjesztett elő, Szabadka egy körzetbe tartozik Sopronnal, Székesfehérvárral, Kispesttel és több kisebb nyári állomással. Ebbe a körzetbe Galetta Ferenc és Kőszegi Géza igazgatók cseretársulatai kaptak működési engedélyt. Szabadka művészeti életének vezetői köreiben ezt a megoldást nem tartják kielégítőnek. Bajsai Vojnits Aladár, Szabadka kulturtanácsnoka a következőket mondotta erről az ügyről: „Az új körzeti beosztásról hivatalosan még nincs tudomásunk, mert eddig a kultuszminisztériumtól semmiféle hivatalos értesítést nem kaptunk. Galetta és Kőszegi direktorok cseretársulatáról csak hallomásból tudunk. Úgy hiszem, teljes mértékben jogosult az a nézet, hogy Szabadka városa csak elsőrendű és művészeti szempontból minden kritikát kiálló színtársulatot engedhet falai közé. Ez ebben a kérdésben a város hivatalos álláspontja, amelynek kifejezést is adtam az Országos Színművészeti Kamarához a mai napon intézett átiratunkban. A hét folyamán egyébként Budapestre utazom, hogy a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályának vezetőjével, vitéz dr. Haász Aladár miniszteri osztályfőnök úrral megtárgyaljam a színikerület ügyét és a régi nemes tradíciókban gyökerező szabadkai magyar szinjátszás jövő lehetőségeit méltó keretek között biztosítsam.
Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter földbirtokpolitikai kirendeltséget állított fel Délvidéken
Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter a visszafoglalt Délvidéken Újvidék székhellyel földbirtokpolitikai kirendeltséget állított fel. A megszállás ideje alatt a jugoszlav állam a visszafoglalt délvidéki területeken földbirtokpolitikai tekintetben olyan helyzetet teremtett, amelynek sürgősségi felszámolása, illetőleg méltányos es igazságos elrendezése a magyarság elsőrendű érdeke.
A kormány a jugoszláv földbirtokpolitikai jogszabályok végrehajtása során beállott egyenetlenségek és méltánytalanságok kiküszöbölése céljából már eddig is eredményes intézkedéseket tett. Újabb elhatározó lépést jelent e tekintetben Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszternek a budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent 279.000/1941. F.M. számú rendelete, amely a délvidéki földbirtokpolitikai kirendeltség felállítása, szervezeti és működési szabályzatának megállapítása tárgyában rendelkezik. A kirendeltség ugyanis – amint a rendelet 1. §-ából kitűnik a földművelésügyi miniszter azért állította fel, hogy a visszafoglaló délvidéki területekkel kapcsolatos foldbirtokpolitikai kérdések minél eredményesebben és gyorsabban intéztessenek el.
A délvidéki földbirtokpolitikai kirendeltség, amely Újvidéken a közigazgatási palotában székel, a már említett rendeletben megállapított szervezettel és működési szabályzattal folyó évi november hó 10. napján kezdi meg működését. A kirendeltség működése az egész visszafoglalt Délvidékre kiterjed.
Szabadkán bevezetik az egri normát
Szabadka, november 8. Szabadka kulturális és társadalmi egyesületei dr.Völgyi János polgármester jelenlétében tartott együttes ülésükön elhatározták, hogy január 4-én bevezetik az egri normát./MTI/
Meghalt Vladislav Jankulov bácskai szerb püspöki helynök
Újvidék, november 10. Vladislav Jankulov görögkeleti főesperes, a magyar-szerb szellemi közeledés lelkes harcosa 65 éves korában elhunyt. Temetésén az egyházi szertartást Irinej Ćirić püspök végezte nagy papi segédlettel. A végtisztességen hatalmas közönség jelent meg, ott volt többek között vitéz Nagy Miklós polgármester, dr.vitéz Horváth Kázmér helyettes polgármester is. /MTI/
A mai szerb történetírás szerint Vladislav Jankulovot 1942 januárjában kegyetlenül meggyilkolták és bedobták a jég alá a magyarok. Tavaly a pravoszláv papság szenvedéseinek emléket állító újvidéki kiállításon Irinej Bulovićék megemlékeztek „a razzia során meggyilkolt“ Jankulovra…
…holott a valóságban természetes halállal halt meg 1941 novemberében ez a „magyar-szerb szellemi közeledés lelkes harcosa“, aki kölcsönösen jó viszonyt ápolt a magyar hatóságokkal.
A Budapesti Kamarakórus délvidéki hangversenykörútra indul
A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség meghívására a Budapesti Kamarakórus a közeljövőben délvidéki hangversenykörútra indul és Szabadkán, Újvidéken, Zentán és Zomborban Paulovics Géza dr. karnagy vezényletével bemutatja az új magyar énekkari művészet kitűnő alkotásait. /MTI/
Zomborban megkezdték a középfokú gazdasági iskola megszervezését
Zombor, november 11. Zomborban megkezdték a középfokú gazdasági iskola megszervezését. Az iskola céljaira Felcione Sándor zombori földbirtokos 158 katasztrális hold földet adományozott. A földművelésügyi miniszter Zomborba utazott és megtekintette az adományozott földbirtokot és a rajta lévő gazdasági épületeket. A középfokú gazdasági iskola megnyitásával Zombornak régi, nagy kívánsága teljesül.
Délvidéki írók vendégszereplése a magyar visszatérés ünnepén.
A Tömörkény-Irodami Kör vasárnap délután a városháza közgyűlési termében felolvasó ülés keretében rendezte meg a magyar visszatérések negyedik ünnepét. Dr. Lugosi Döme elnöki bevezetője után Csuka János szabadkai hírlapíró a Délvidék szerb megszállás alatti irodalmáról olvasott fel. Elmondotta, hogy a szerb megszállás után a magyarság társadalmi egyesületeiben megbénult az élet, a színházakat bezárták, csak a napilapok maradtak meg a magyarság számára, ezeknek hasábjain bontakozott ki egy kicsiny, de határozott hangú magyar irodalom, amely vállalta a magyarság irányítását. Beszélt a délvidéki szellemről, amely tulajdonképpen nincs, mégis eleven valóság volt a megszállás évei alatt, mert magyar és kultúrszellem volt. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után dr. Márky Imre szonettjeiből olvasott fel, majd dr. Széchenyi István kormányfőtanácsos-kormánvbiztos mondott ünnepi beszédet. A szerbség magyarországi szereplésének történetével foglalkozott és rámutatott, hogy a szerbek a török üldöztetés elől menedéklevéllel telepedtek be a Délvidékre, amelynek színmagyar lakossága a török hódoltság alatt alaposan megritkult. A betelepülők visszaéltek a vendégjoggal, mert ellenünk fordultak. Elsőízben 1848-ban, aztán az 1914-es világháború idején. A szerb parasztság még csak valahogy összefért volna a magyarsággal, de a parvenü szerb intelligencia örökké elégedetlenkedett, pedig ennek a rétegnek lett volna legkevesebb oka az elégedetlenségre, mert minden közéleti pálya nyitva állott előtte és a szerbek ugyanúgy résztvehettek az állami, városi közigazgatásban, a kulturális életben, mint a magyarok. A magyar türelemről beszélt ezután az ünnepi szónők, a türelemről, amely egyik legszebb erénye a magyarságnak. A nagyhatású beszéd után Timár-Tiller Ferenc szabadkai hírlapíró verseiből olvasott fel nagy tetszés mellett majd Babiczky Ede gróf Széchenyi Istvánról tartott előadása után a felolvasó ülés Némedy Gyula zárószavaival véget ért.
Délmagyarország, 1941. november 11 / 257. szám
Délvidéken megkezdték a Légoltalmi liga szervezését
Újvidék, november 12. A Bácskában megkezdték a Légoltalmi liga szervezését. Az egész Bácskát a szegedi légoltalmi liga központja alá rendelték. /MTI/
Megkezdődött a Ház költségvetési vitája
… Ezután az elnök a tárca költségvetésének vitáját bezárta és Hóman Bálint kultuszminiszterszólalt fel. Elmondotta, hogy a kultusztárca összesen mintegy 56.000 embert táplál. A tanerők száma 16.000-röl 24.000-re emelkedett. Rámutatott arra, hogy az értelmiségi munkanélküliség tulajdonképpen megszűnt probléma, ma csak 1390 az állástkeresők száma és csupán a gimnáziumi tanárok kategóriájában mutatkozik túltermelés. Ezután részletesen foglalkozott a tanárok és tanítók, valamint a lelkészek gazdasági helyzetével. A tanárok előmenetele nem rosszabb, mint a tanügyi igazgatás külső tisztviselőié és a tanítók státusa jobb, mint a hasonló kvalifikációjú számvevőségieké. Hangoztatta, hogy a kormánynak az a legfőbb törekvése, hogy a tanárok és tanítók szociális helyzetén javítson. A továbbiakban a miniszter a diákjóléti intézkedésekről beszélt. Kiemelte, hogy államilag megkezdték a szegény falusi tehetséges gyerekek képességvizsgálatát. A nemzetiségi kérdésről megállapította, hogy a jelenlegi Magyarország területén élő 14 és félmillió lakosságból körülbelül 11 millió magyar. A magyar kormánynak gondoznia kell a nemzetiségek művelődési ügyeit is. Ebben a kérdésben a magyar kormány álláspontja világos és félreérthetetlen, megfelel az évszázados magyar hagyományoknak. Magyarországon a nemzetiségek szabadon használhatják nyelvüket és szabadon ápolhatják sajátos népi kultúrájukat. A szülök szabad akaratukból határozzák el, hogy olyan iskolába járatják gyermekeiket, amelyeket jónak tartanak. Német, szlovák, rutén, szerb, horvát és román nemzetiségű iskolák működnek az országban és a tanítók ezrei tanítanak ezekben az iskolákban az illető nemzetiség anyanyelvén. Magyarországon összesen 59 középfokú iskola van, ahol nem magyar nyelven tanítanak. Ezek az iskolák túlnyomórészt állami iskolák. Ezután kitért a szórvány magyarság gyermekeinek oktatására is. Gondoskodni kell arról, nehogy ebben az országban egy magyar gyermeket is elnemzetietlenítsenek…
Délmagyarország, 1941. november 12 / 258. szám
Kivégeztek 12 kommunistát Óbecsén
Zombor, november 14. A Délvidék című zombori újság írja: A rendőrség nagyszámú kommunistát tartóztatott le Óbecsén. Ezek a társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűncselekményt követtek el. A kommunisták nagy részét rögtönítélő bíróság élé állították. A bíróság több napig tárgyalta a kommunisták ügyét s most hozott ítéletet. A kommunisták közül tizenkettőt halálra ítéltek. A többi vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. Az ítéletet a katonai parancsnokság udvarán végrehajtották.
Délmagyarország, 1941. november 15 / 261. szám
