Kishegyes: A VMSZ muszlim temető létrehozásában egyezett meg a koszovói cigányokkal
Kishegyes község vezetése megegyezett az Egyiptomi Nemzeti Tanáccsal, hogy Kishegyes területén a muszlim hívők számára alakítanak ki egy sírkertet.
A területbejárás után Sándor István, a VMSZ kishegyesi alpolgármestere kézfogással is szentesítette a döntést Emin Kukač helyi imámmal,aki egyben az Ady Endre Általános Iskola iszlám vallási oktatója is.
A magukat askálinak, időnként egyiptominak valló muszlim koszovói cigányok 1999 után menekültek el Koszovóból, miután a szerb csapatok oldalán vettek részt zömében a háborúban, így a szkipetárok nem tűrtek nekik maradást. Jelentős részük Bujanovac és a többi dél-szerbiai község környékén telepedett le előbb, míg igen sokan nyugatra vándoroltak ki közülük. Majd amikor Szerbia aláírta a toloncegyezményt (ez volt az előfeltétele a „piros passzusnak” amely eltörölte számos ország, így Magyarország felé is a vízumkötelességet) akkor a belgrádi kormány vállalta, hogy visszafogadja a több tízezresre tehető közösséget az országba.
A hazatoloncolt muszlim cigányok egy jelentős részét pedig állami és külföldi pénzekkel segítve tervszerűen telepítették be Délvidék területére, ezt több hivatalos szerv is megerősítette, sőt maga Pásztor István is tiltakozott a betelepítések és az üres házak hatósági összeszámolása ellen még 2010 környékén. Mindezt haszontalanul, így végül mára kiemelkedő számban alakítottak mesterségesen ki közösségeket számukra a magyarok által lakott településeken. Így például Kishegyesen, Szabadkán, Péterrévén, Martonoson, stb. Ezzel pedig mesterségessen felbolygatta az állam a helyi nemzetiségi viszonyokat, annak ellenére, hogy ezt a szerb alkotmány is tiltja.
A cigányság egyiptomi eredettörténete egyébként egy középkorból eredő tévhitre alapozható, ennek egy másik máig élő hordozója az angolszászból ismert „gypsy” szó a cigányokra, amely az „Egypt” vagyis az Egyiptom szóból ered. Később az egyiptomi eredettörténet ugyan megcáfolódott, de egyes népi elemek addigra teljesen a magukévá tették azt.
Beszédes tény az is, hogy Délvidék területén az első dzsámit egyébként a VMSZ vezette Szabadkán engedélyezték és építették fel a város magyarok lakta felében, ugyanígy az első muszlim temető is a VMSZ által vezetett településen is lesz kialakítva, szintén magyar többségű járásban.
