80 éve fogadták el a Délvidéknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról szóló törvényt
80 éve írták a lapok:
Gyerekek fulladtak bele a holt-Tiszába
Óbecse, december 1. Óbecse község közelében a holt Tisza jegén szánkáztak kisgyermekek, a jég beszakadt alattuk és a gyermekek közül Verebes Gyula 5 éves és a segítségükre siető tíz éves Czakó László belefulladt a vízbe./MTI/
Forgalmi adóhivatalok területi beosztása a visszafoglalt délvidéki területeken
- december 1. A Magyar Távirati Iroda jelenti:
A pénzügyminiszter rendeletet adott ki a visszafoglalt délvidéki területeken és e területekkel határos részeken működő forgalmi adóhivatalok területi beosztásának részbeni módosítása és a szabadkai forgalmi adóhivatal felállítása tárgyában.
A rendelet értelmében a visszafoglalt délvidéki területeken működő pénzügyi hatóságok, hivatalok stb. területi beosztása és az ügyvitel szabályozása tárgyában kiadott 500/1941 P.M.számu rendelet első paragrafus B. /5/ bekezdésében foglalt rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:
/5/ A zombori m.kir. pénzügyigazgatóság illetékessége alá rendelt területen:
1/ Forgalmi adóhivatal, Szabadka .Területi illetékessége kiterjed Szabadka t.j. sz.kir. . város,Magyarkanizsa és Zenta megyei varosok valamint a bácsalmási, a jánoshalmai, a topolyai és a zentai járások területére.
2/ Forgalmi adóhivatal, Újvidék. Területi illetékessége kiterjed Újvidék t.j. sz.kir. város, valamint az óbecsei, a palánkai, a titeli, az újvidéki és a zsablyai járások területébe.
3/ Forgalmi adóhivatal Zombor. Területi illetékessége kiterjed Zombor t.j..sz.kir. városok, valamint az apatini, a bajai, a hódsági, a kúlai és a zombori járások területére.
Halállal büntetik a kommunista-rejtegetőket Szerbiában
Belgrád, december 1. A Novo Vreme közli a minisztertanács rendeletét, amely szerint halálbüntetés vár azokra, akik kommunistákat rejtegetnek, vagy élelmiszert szereznek részükre. Szerbiában egyre jobban fokozódik a hideg és a szerb kormány feltevése az, hogy az erdőbe rejtőző kommunisták a hideg miatt kénytelenek lesznek elhagyni rejtek helyüket és a városokban, falvakban keresnek menedéket. A rendcsinálás munkája nem megy olyan könnyen, a minisztertanács rendelete azoknak eltávolításáról rendelkezik, akik a szerb hadseregben nem viselkednek katonákhoz méltóan.
Délmagyarország, 1941. december 2 / 275. szám
Szabadka, Újvidék és Zombor 300 énekese Budapestre érkezik,
hogy résztvegyen a Dalosszövetség december 7-i zeneakadémiai ünnepi hangversenyén. A hangverseny újszerű érdekesség lesz a budapesti Törekvés fiú-vegyeskarának szereplése, valamint a hatalmas tömegkórusok Bárdos Lajos vezetésével. /MTI, 1941. december 3/
Wonke József a Piros-kiszácsi lecsapoló társulat élén
1941 december 4. Magyar Távirati Iroda jelenti: DéImagyarország egy részének a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása következtében és avégett, hogy a Kiszács községben székelő Piros-kiszácsi lecsapoló társulat működésének felügyelete alá leendő visszavezetése a fennálló nehézségek kiküszóböléséval zökkkenő nélkül történjék, a földmivelésügyi miniszter az említett társulat ügyeinek igazgatására Wonke József kir. műszaki tanácsost, újvidéki lakost miniszteri biztosul 1941. évi december hó 2. napjától számított két év tartamára kirendelte.
1500 halottat találtak az uzsicei robbanás színhelyén
Belgrád, december 3. A kommunista bandák uzsicei lőszerraktára felrobbanásának óriási pusztítása csak most kezd mutatkozni méreteiben. Eddig 1500 halottat szedtek össze a robbanás színhelyén és környékén. Az anyagi rombolás is igen nagyméretű. Az egész környéken úgyszólván nem maradt ép épület. A belgrádi lapok nagy cikkekben számolnak be arról a lelkesedésről, amellyel a délnyugatszerbiai helyégek a szerb kormánycsapatokat és önkéntes alakulatokat fogadták. Ezeknek a délnyugat-szerbiai helységeknek. Gornji Milanovácnak, Pozsegának, Kraljevónak és Uzsicénak a környékén már csak az erdőkben és a hegyekben szétszóródva húzódik meg néhány kisebb kommunista banda.
Délmagyarország, 1941. december 4 / 277. szám
A polgári iskolákban a szlovák, rutén, román, szerb és horvát nyelv rendkívüli tárgyként tanítandó
1941 december 5. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely szerint polgári fiú- és leányiskolákban a szlovák, rutén, román, szerb és horvát nyelv rendkívüli tárgyként heti két órában tanítandó. A tanítás tantervét a helyi viszonyok figyelembevételével kell elkészíteni.
Az országos dalosszövetség vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését
a Zeneakadémia kistermében dr. Hipka Ferenc elnökletével. A visszacsatolt országrészek magyar dalosképviselői is jelentékeny számban vettek részt a dalosszövetség közgyűlésen. (…)Az ünnepi est középpontjában a bácskai dalosok szereplése állott, akik elsőízben jöttek el a trianoni elnyomatás óta Budapestre, és gyönyörű bácskai népdalokat adtak elő dr. Kiss Lajos vezetésével. Szabadka, Újvidék és Zombor dalos népét meleg ünneplésben részesítette a közönség. /MTI/
A délvidéki németség hűsége
Zombor , december 9. A kormányzó névnapján a délvidéki németek népes küldöttsége Spreitzer József mérnök és dr.Stolz újverbászi ügyvéd vezetése alatt megjelent dr. Deák Leó főispán előtt, hogy kifejezzék a délvidéki németség jókívánságait és hűségét a kormányzó úr iránt.
36 szegény gyermeket ruházott fel a szabadkai kertvárosi jótékonysági egyesület
Szabadka, december 9. A szabadkai kertvárosi jótékonysági egyesület a Kormányzó Úr Őfőméltósága névünnepe alkalmából 36 szegény gyermeket ruházott fel. /MTI/
Vendégül látták a visszatért Délvidék íróit
Sopron, december 9. A Frankenburg Irodalmi Kör a visszatért Délvidék íróit vendégül látta a Kaszinóban tartott nagysikerű irodalmi estén. A vendégeket a közönség lelkes ünneplése közben Hőgyészy Pál főispán üdvözölte, Fekete Lajos költeményeiből adott elő, Csuka Zoltán a délvidéki magyar irodalomról beszélt, Dudás Kálmán versekkel, Cziráky Imre és Herceg János elbeszéléseikkel szerepeltek. A műsor zenei részében Dániel Ernő a Zeneművészeti főiskola tanára Dohnányi és Liszt műveiből játszott zongorán. Az előkelő közönség valamennyi szereplőt hosszasan, lelkesen megtapsolta. /MTI/
Második királyi közjegyzői állások a visszatért Délvidéken
Az igazságügyminiszter a Hódsági kir. járásbiróság területére Hódság székhellyel, a kúlai kir. járásbíróság területére Kúla székhellyel, az óbecsei kir. járásbiróság területére Óbecse székhellyel s a topolyai kir. járásbiróság területére Topolya székhellyel második királyi közjegyzői állást rendszeresített. /MTI/
Nemzetgyalázási ügyek a szegedi törvényszék ötöstanácsa előtt
A szeged törvényszék ötöstanácsa szerdán délelőtt vonta felelősségre Kurjački Arsenné 60 éves szenttamási gazdálkodó feleségét, mert ez év tavaszán több ízben megsértette a magyar nemzetet. A bácskai bevonulás után májusban történt, hogy Kurjačkiné a szenttamási magyarok fülehallatára sértegette a magyar államot és a magyar nemzetet. Dicsérte a szerb uralmat és mindenképpen azon volt, hogy a magyarokat megbotránkoztassa. Ismerősei többször figyelmeztették, hogy jó lesz hallgatni, a szerbeknek bele kell illeszkedniük a magyarországi viszonyokba és alávetni magukat a magyar törvényeknek. Hiába volt azonban as Intelem, Kurjačkiné továbbra is szidalmazta a magyarokat. Végre is feljelentés lett a dologból, a vádlottat szerdán vonta felelősségre a bíróság a magyar nemzet és a magyar állam megbecsülése ellen folytatólagosan elkövetett vétség miatt. A tárgyaláson tagadta a terhére rótt bűncselekményt és az egész feljelentést rosszindulatú tettnek állította be. Csupán annyit ismert be, hogy a szerb uralmat dicsérte. A bíróság több több tanút hallgatott ki, valamennyien megerősítették a vádban foglaltakat. Elmondották, hogy Kurjačkiné öreg, izgaga asszony, aki nehezen akart beletörődni a megváltozott helyzetbe. A bíróság 400 pengő pénzbüntetésre ítélte a vádlottat, aki sírva fogadta az ítéletet, amelyben az ügyész és a vádlott is megnyugodott. Ugyancsak szerdán tárgyalta az ötöstanács Lenhóf Gáspár 71 éves bácsújlafúi földműves ügyét is, aki májusban az egyik bácsújlaki kocsmában tett sértő kijelentést a magyar nemzetre. A bíróság jogerősen egyhónapi fogházra ítélte.
Délmagyarország, 1941. december 11 / 282. szám
Törvény a Délvidék visszatéréséről
1941 december 12. A képviselőház pénteki ülésén Bárdossy László miniszterelnök beterjesztette a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a Ház mindenoldalán nagy ünnepléssel fogadtak.
A törvényjavaslat első szakasza hangsúlyozza, hogy a magyar nemzet testvéri szeretettel öleli magához és veszi újból oltalmába a közel huszonhárom évi megpróbáltatás alatt a haza iránti hűségben megerősödött délvidéki fiait és hálás elismerését fejezi ki a magyar királyi honvédségnek önfeláldozó, lelkes kötelességteljesítéséért. A törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi azokat az intézkedéseket, amelyeket a m. kir. kormány a visszafoglalt délvidéki területek birtokbavétele végett tett. A birtokbavett területeket a törvényhozás a magyar állam területéhez visszacsatolja.
A második szakasz úgy intézkedik, hogy ennek a törvénynek az erejénél fogva a visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül – mindaddig, amíg az említett területek választópolgárai rendes úton országgyűlési képviselőket választhatnak – mint országgyűlési képviselők, az 1939. évi június havának 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés – mindkét házának határozatával – az országgyűlés képviselőházába meghív. Az így meghívottak száma legfeljebb huszonhat lehet.
Magyarország Kormányzója az 1926:XXII. törvénycikk 23. §-a, valamint az 1938:XXXIV. törvénycikk 3. §-a, az 1939:VI. törvénycikk 3. §-a és az 1940:XXVI. törvénycikk 2. §-a alapján kinevezhető felsőházi tagokon felül a minisztérium felterjesztésére további négy felsőházi tagot nevezhet ki.
A harmadik szakasz kimondja, hogy a minisztérium a délvidéki terület visszacsatolásával kapcsolatosan megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt területek közigazgatásának, törvénykezésének, közgazdaságának és általában egyes jogrendszerének az ország jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. A minisztérium ezeket a rendelkezéseket megteheti abban az esetben is, ha azok egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartoznának.
A negyedik szakasz arról intézkedik, hogy a visszacsatolt délvidéki területek lakosai közül azok, akik az 1921. évi július hó 26. napján az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében váltak a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgáraivá, az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal magyar állampolgárságukat hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik, ha az 1931. évi június hó 1. napja, és az 1941. évi június hó 1. napja közötti idő alatt állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak.
Az előbbi bekezdés értelmében visszaszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek huszonnegyedik évét még nem töltötték be. A házasságon kívül született gyermek, ha életének huszonnegyedik évét még nem töltötte be, anyjának állampolgárságát követi.
Az 1921. évi július hó 26. napja után jugoszláv állampolgárként született, teljesen árva vagy atyátlan árva az 1941. évi április hó 11. napján kezdődő jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha az 1921. évi július hó 26. napján atyja – s ha atyja később született, nagyatyja – az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi.
Az előbbi bekezdés értelmében megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére.
Az előző bekezdések rendelkezései nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője külföldi állampolgárságot az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés 64. Cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg.
A jelen § alapján visszaszerzett, illetőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941. évi április hó 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakítottság ideje alatt ellenséges magatartásával a magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett.
A törvényjavaslat ötödik szakasza felhatalmazza a minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések szabályozása tárgyában az érdekelt államokkal megállapodásokat köthet és az ilyen megállapodásokat rendelettel hatályba léptetheti.
A hatodik szakasz szerint a minisztérium a délvidéki területek visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről – amennyiben szükséges, rendkívüli hitelműveletek útján is – gondoskodhatik.
A hetedik szakasz arról intézkedik, hogy a trianoni békeszerződés hatálybalépését megelőzően a visszacsatolt délvidéki területen fekvő önkormányzati testületek tulajdonában volt és az 1929:IV. törvénycikk 1. §-a értelmében az „Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona” elnevezésű önálló jogi személy tulajdonává lett és ma is ennek a jogi személynek tulajdonában álló ingatlanok és egyéb vagyontárgyak tulajdonjogának kérdését – bírói út kizárásával – a minisztérium rendelettel szabályozhatja.
A nyolcadik szakasz szerint a jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott azokat a rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaznak, a kibocsátásuktól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni.
A kilencedik szakasz kimondja, hogy jóváhagyatnak a minisztériumnak és az egyes minisztereknek azok a rendeletei és intézkedései, amelyeket a jelen törvénnyel visszacsatolt délvidéki területekre vonatkozóan a jelen törvény hatálybalépése előtt kibocsátottak, illetőleg tettek.
A tizedik szakasz megállapítja, hogy mindaddig, amíg a törvényhozás vagy a jelen törvényben kapott felhatalmazás alapján a minisztérium másként nem rendelkezik, a jelen törvénnyel visszacsatolt területen a jelen törvény életbelépésének napján érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat, amelyek az állami főhatalom változása következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók, úgyszintén azokat, amelyek a minisztériumnak vagy az egyes minisztereknek az előbbi § értelmében jóváhagyott valamely rendelete következtében hatályukat vesztették.
A törvényjavaslat utolsó szakasza kimondja, hogy ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. minisztérium gondoskodik.
Csütörtökön tette le az esküt Magyarkanizsa képviselőtestülete dr. Bajsay Ernő alispán keztbe
Magyarkanizsa, december 11. Magyarkanizsa város újonnan kinevezett képviselőtestülete csütörtökön délután 6 órai kezdettel a kanizsai városháza közgyűlési termében ünnepélyes keretek között alakuló közgyűlést tartott, melyen a kinevezett képviselők letették az esküt dr Bajsay Ernő vármegyei alispán kezei közé. Magvarkanizsa megyei város képviselőtestületének tagjai a következők: Kinevezett tagok: Bakay Gyula elemi iskolai igazgató. Bata Dezső kisgazda, Bata Mihály Ferenc középbirtokos, Bata Sándor kisgazda, dr. Batta Péter ügyvéd. Bábinszki Gergely középbirfókos. Dobos József úriszabó, Dukai Szilveszter kisgazda, Farkas Ferenc a Katolikus Kör elnöke, Fernbach Gyula ny. polgári iskolai tanár, György Ábrahám kisgazda, Jóna Gyula bórbélymester, Kávai Szilveszter középbirtokos. Kelemen Orbán Ferenc földmunkás, Kiss Ferenc földmunkás, Kiss Lenhard cipészmester, Kiss Mátyás kisgazda. Kókai József kisgazda, Koncz Dezső oromhegyesi római katolikus plébános, Longa József cukrász, Losoncz János füszernagykereskedő. Nagy Imre füreszgyári munkás, Paksánszki István kisgazda, dr. Sóti Imre ügyvéd, ny. városi főügyész, Sóti Orbán középbirtokos, Székely Vilmos kisgazda, Szommer Károly belvárosi római katolikus plébános, Tóth Mihály középbirtokos, Vinczer Géza rőföskereskedő, Vinczer Nándor műbútorasztalos. Hivatalból tagok: Barsy Imre tűzoltóparancsnok, Bata Ferenc városi pénztárnok, dr. Csiffáry Gyula aljegyző, dr. Drégelyi László közigazgatási tanácsnok. Fehér László közgvám, dr. Gajó István városi orvos, dr. Galló Imre aljegyző, dr Geschőpf Emil m. kir. tisztiorvos. Gesztelyi László számvevőségi főnök, dr. Józsa Lajos főjegyző, Komáry Árpád állatorvos, dr. Lehel Pál polgármester, Muhi Sándor főmérnök, dr. Nagy Dezső gazdasági tanácsnok, dr. Nagy Péter városi főügvész, dr. Szilágyi Sándor városi orvos.
Gyászjelentések, liszt- és dohányhiány Szerbiában
Belgrád, december 11. A szerb népet alaposan megtépázta a hónapok óta tartó belső háború, amely legjobb fiaitól fosztotta meg. Niš kivételével nincsen szerb város, amely nem sínylette volna meg a harcokat. A hatalmas vérveszteségen felül eddig kerek hárommilliárd dinár kárt okoztak az összecsapások Szerbia belsejében. A belgrádi lapokban néha egész oldalakat beborítanak a gyászjelentések, amelyek eléggé érzékeltetik a polgárháború veszteségeit. Legutóbb Kragujevácon követelt sok áldozatot a rendcsinálás s a halottak között igen sok a szerb pap. Az élelmiszerhiány mind jobban érezhető. Belgrád lisztellátását csak úgy tudták biztosítani, hogy Pancsova száz vagon búzát adott kölcsön. Bánátból tilos az élelmiszerszállítás Szerbiába. A dohány drága kincs Szerbiában. Minden vásárlókönyv tulajdonosa napi tíz cigarettát kap.
Délmagyarország, 1941. december 12 / 283. Szám
200 szeretetcsomagot küldött a harctérre a honvédeknek a szabadkai vöröskeresztegylet
Szabadka, decembe 13. A szabadkai vöröskeresztegylet eddig kétszáz szeretetcsomagot küldött a harctérre a honvédeknek, a város hölgy tagjai pedig százezer cigarettát juttattak el a vöröskereszthez./MTI/
A délvidéki hadműveletekben résztvett hajóegységeket fogadja a honvédelmi miniszter
1941 december 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m.kir. folyami erőknek a délvidéki hadműveletekben résztvett hajóegységeit és csapatait a kormányzó úr képviseletében a honvédelmi miniszter december 15-én, hétfőn délelőtt 10 órakor díszszemle keretében fogadja. Az ünnepség színhelye a Horthy Miklós-híd budai hídfője. Az ünnepség sorrendje: A honvédelmi miniszter e fogadás után megszemléli a kivonult csapatokat, kiosztja a kormányzó úr által adományozott Kitüntetéseket, majd beszédet intéz a csapátokhoz. Ennek megtörténte után a csapatok díszmenetben vonulnak el a honvédelmi miniszter előtt. A közönségnek a Horthy Miklós híd budai hidfőjénél való elhelyezkedéséről a rendezőség e helyszínen gondoskodik.
A Magyar Élet Pártja demonstrációt rendezett a visszafoglalt Bácskában.
Bácska három nagy városában: Szabadkán, Zomborban éa Újvidéken szombaton és vasárnap nagyválasztmányi üléseket tartott, amelyeken megjelent és beszédet mondott dr. Antal István államtitkár. Az államtitkárt körútjára elkísérték Mezey Lajos, vitéz Tóth András, Baross Endre, Vasvári Lajos és Gunde László országgyűlési képviselők, továbbá dr. Agh János miniszteri osztálytanácsos.
Az első nagyválasztmányi ülés szombaton este Szabadkán volt a Magyar Olvasókör színháztermében. Dr. Reök Andor szabadkai főispán megnyitóbeszéde után dr. Antal István államtitkár szólalt fel, majd Baross Endre országgyűlési képviselő és Vojníts Gyula a helyi pártszervezet elnöke mondott beszedet. Zomborban vasárnap délután volt nagyválasztmányi ülés a Vadászkürt-szálloda nagytermében s itt dr. Deák Leó főispán, Magassy Antal, a Magyar Közművelődési Egyesület helyi elnöke és Mezey Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel dr. Antal István államtitkáron kívül. Dr. DeákLeó főispán hangoztatta, hogy a visszatért Bácska magyarsága saját különleges érdekeit alárendeli a nagy országos érdekeknek s a mostani háborús viszonyok közepette csak a fontos országos érdekeket kívánja szolgálni. Vasárnap este tartotta nagyválasztmányi ülését a MÉP újvidéki szervezete a Szabadságszálló nagytermében Fernbach Péter főispán elnöklésével. Az újvidéki ülésen az államtitkáron kivül felszólaltak Vasvári Lajos és vitéz Tóth András országgyűlési képviselők, továbbá Nagy Iván, a bácskai magyarság egyik vezetője, aki hangoztatta, hogy a bácskai magyarság, amely a jugoszláv megszállás alatt teljesen ellenzéki beállítottságú volt, azért áll most a kormány mögé, mert saját hazájában teljes erejével részt akar venni az országépítés nehéz és felelősségteljes munkájában.
A párt választmányi ülések iránt mindenütt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg s azokra a környékről is bejöttek a választmányi tagok.
Dr. Antal István államtitkár beszéde elején utalt arra, hogy s képviselőház pénteki ülésén terjesztette be az ország miniszterelnöke a visszafoglalt délvidéki területeknek, a Szent Koronához való visszacsatolásról szóló törvényjavaslatot, amely most már közjogi szempontból is visszaállítja az ország egységét a Délvidékkel. Azért jöttünk most ide – folytatta az államtitkár – hogy a politikai és világnézeti felfogás egységét is helyreállítsuk és a Délvidék népét is belekapcsoljuk abba a vezető politikai áramlatba, amely az ország sorsát 30 esztendő óta kezében tartja és irányítja. Ezt teszi a Magyar Élet Pártja, amely közvetlenül a trianoni összeomlás után Szegedről indult el s a keresztény és nemzeti gondolat jegyében megteremtette a magyar politikai gondolkodás egységes szemléletét mind a belső, mind a külső politikai vonalvezetés alapvető kérdései tekintetében.
dr. Antal István
Ennek a politikai mozgalomnak köszönhető, hogy a trianoni romokat eltakarítottuk, a jogfolytonosságot helyreállítottuk, az ország törvényes rendjét biztosítottuk, közgazdaságát újjáépítettük, a szociális feszültséget enyhítettük, a nemzet önbizalmát visszaadtuk és külpolitikai tekintélyét helyreállítottuk. Végeredményben ennek a politikának tudható be, hogy a régi haza fokozatos helyreállítása az elmúlt esztendőkben olyképpen történt meg, hogy míg más országok helytelen politikájuk és rossz vezetésük következtében a legsúlyosabb válságba kerültek, addig a mi országunk nemcsak egységesebb és konszolidáltabb lett mint bármikor, de meggyarapítva a maga hatalmi birtokadományát, vezető középeurópai hatalommá emelkedett.S mindezt az eredményt annak köszönhetjük, hogy céltudatos politikai vezetéssel, a politikai tényezők reális lemérésével és a magyarság erőinek szerves és tervszerű kifejlesztésével már akkor belekapcsoltuk az ország életét és sorsát a ma uralkodó vezető európai erőkialakulásba.
Európában mi voltunk a kezdeményezők. A Magyar Élet Pártja adta a váltakozó kormányoknak az alkotmányos hátvédet és a politikai eszközöket az ország újjáépítésére irányúló politika következetes vitelére és bár az idők folyamán természetesen a párt – mint minden élő organizmus – nagyjelentőségű változásokon ment keresztül, főként abban az irányban, hogy teljesen magáévá tette a jobboldali népi politika szemléletét, mégis meg kell állapítani, hogy három dolog tekintetében pártunk állasfoglalása és célkitűzései soha egy pillanatra és egy hajszálnyira sem változtak. Ez a három: a trianoni állapottal szemben való negáció, a független magyar állam kiépítése és a keresztény népi politika szolgálata.
Pártunk előtt ma kettős feladat áll: először meg kell oldanunk a háborúadta nagy feladatokat és át kell vezetnünk az országot az új Európába. Az előbbi föladatkor a nemzet hatalmi erőinek céltudatos erősítését és további kiépítését írja elő számunkra, mégpedig nemcsak katonai vonalon, hanem szociális, gazdasági, lelki és erkölcsi vonalon is. Csak egy szociális szempontból kiegyensúlyozott állam nyújtja az ország honvédelmének azt a szilárd hátvédet, amelyre az ország jövője biztonsággal fölépíthető. Mert a mai küzdelem nemcsak a fegyverek küzdelme, de a lelkek küzdelme is. A lelkek helyreállítását fenntartani és fokozni pedig csak egy igazságos és kiegyensúlyozott társadalmi s gazdasági és szociális politika vitelével lehetséges.
Ami pedig a jövő feladatait illeti: országunk életét már most elő kell készíteni arra, hogy méltóképpen tudjon beleilleszkedni az új Európa rendszerébe, amely nem szuronyokon és erőszakon fog felépülni, hanem a népek természetadta és történelmi jogainak igazságos és méltányos elismerésén. Ebbe az új Európába egy szilárd népi alapokon nyugvó, szabad és független Magyarországot kell átvezetnünk, amely a maga vezetői elhivatottságának tudatában méltóképpen fogja betölteni hagyományos európai miszszióját: a középeurópai térség erőinek egyensúlybantartását. E misszió hordozására elsősorban a magyar faj hivatott. A magyar faj pozícióinak kiépítése tehát nem csupán a mi országunknak az érdeke, de általános európai érdek is, – s amikor egy erőteljes népi politikát csinálunk és ennek a politikának megvalósítjuk összes szociális, kulturális, nevelésügyi és társadalomerősitő feltételeit, ezzel egyben annak az Európának ügyét is szolgáljuk, amely sokszor hálátlan volt ugyan velünk szemben, de amely nélkülünk a maga magas emberi és keresztény hivatását nem tudja teljesíteni.
Lelkes hangulatban lefolyt szabadkai, zombori és újvidéki nagyválasztmányi ülések résztvevői igen nagy érdeklődéssel és tetszésnyilvánítással hallgatták végig dr. Antal István államtitkár fejtegetéseit s beszéde végeztével mindenütt lelkes ünneplésben részesítették az államtitkárt.
Az Országos Földhitelintézet különvagyontömegként kezeli a belgrádi pénzintézet délvidéki vagyonát
1941. december 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a Szabadalmazott Agrár-Bank R. belgrádi pénzintézetnek a visszafoglalt délvidéki területeken levő vagyonát további rendelkezésig az Országos Földhitelintézet kezeli külön vagyontömegként.
